A Corvina Könyvtár budai műhelye címmel nagyszabású kiállítás nyílt tavaly az Országos Széchényi Könyvtárban. A február 9-éig látogatható tárlat a 2018-as Mátyás-emlékév legjelentősebb kiállítása, s egyszersmind a corvinakutatásban az elmúlt évtizedekben elért jelentős eredmények bemutatása az érdeklődő nagyközönség számára.
Az erdélyi magyar kultúra fontos őrzőhelyei az ottani múzeumok. Szubjektív szempontokat is érvényesítő múzeumi kirándulásra hívjuk a kedves Olvasót.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Vizsoly a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Biblia kinyomtatásának helyszíne. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt és ma is használt, teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi-család bibliaszeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a későbbi generációk számára.
Ország Lili és Bálint Endre művei a Biblia Múzeumban
Ország Lili és Bálint Endre barátságának állít emléket a budapesti Biblia Múzeum tárlata, mely április 10-éig tekinthető meg. A XX. század két meghatározó, egyéni hangú festőegyénisége alkotásain keresztül vall csendről, vívódásról, istenkeresésről, az ősi hagyományhoz való viszonyukról, amire a tárlat címe is utal: „Meg van írva”.
A két művészgéniusz munkái az elmúlt években külön-külön nagyobb önálló kiállításon is megismerhetők voltak. A mostani tárlat alkalmat teremt arra, hogy felkeltse az érdeklődést a két festő szoros barátsága iránt. Barátságuk nemcsak személyes kapcsolatukban mutatkozott meg, hanem egymás segítésében, abban, hogy művészi kiteljesedésük megvalósulhasson. Mindketten a magyarországi zsidó művészet kiemelkedő alkotói, akik a keresztény ikonográfiai hagyományt is ihletetten használták fel munkásságukban. A kiállítás anyagát a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Vasilescu Gyűjteményéből válogatták, és ezt magángyűjteményekből kapott alkotásokkal egészítették ki a tárlat rendezői.
A Herman Ottó-emlékév tanulságai
2014-ben tematikus év keretében emlékezett az ország Herman Ottóra halálának századik évfordulója alkalmából. A centenáriumi év számos formában lehetőséget biztosított egyedülálló életművének megismerésére. A rendezvények sorából kiemelkedett a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállítás. Az emlékév hivatalos lezárása 2015. február 26–27-én volt. Az ünnepség egy parlamenti és múzeumi konferenciát, szoboravatást és a Herman Ottó-díjak átadását foglalta magában.
Gótikus emlékek a Magyar Nemzeti Galériában
A középkori királyi Magyarország gótikus stílusú emlékeinek jelentős része található az ország mai határain túli területeken. Ugyanakkor számos gótikus műtárgyat őriznek Magyarországon állami és egyházi gyűjteményekben, az esztergomi Keresztény Múzeumtól a Magyar Nemzeti Galériáig.
Budapest országos jelentőségű múzeumaiban már a XX. század hajnalától hosszabb-rövidebb időre kiállítottak gótikus szárnyas oltárokat, amelyek közül a monumentális méretű kisszebeni oltár sorsa jelképértékűnek tekinthető. Ez a szakrális alkotás az 1906-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum kiemelt tárgya volt.
A Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása
A Kárpát-medence a Karoling- korban és a honfoglalás korában címmel szeptemberben nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása. A fő kurátorok közül érdemes kiemelni Szőke Béla Miklós régészt, aki A Kárpát-medence a Karoling- korban című rész rendezésében vállalt kiemelkedő szerepet, valamint Révész Lászlót, aki a honfoglalás korát bemutató egységet gondozta. Az esemény fontosságát hangsúlyozza, hogy ilyen állandó kiállítás közel két évtizeden át nem volt látható az ország legfontosabb múzeumában. A látványtervezés feladatát a Narmer Építészeti Stúdió végezte el; ez a cég készítette a maketteket és az animációs filmek egy részét is. A két kiállítási részt összefogó vezető füzetet igényes fényképek, ábrák és térképek illusztrálják. A füzet Gergely Katalin és Ritoók Ágnes szerkesztők munkáját dicséri. A kiállítás részeiről egy-egy szakkatalógus készült, amelyeket a magyar mellett számos más nyelven is kiadtak. A kiállításokon magyar és angol nyelvű feliratok segítik a múlt jobb megértését.
