Lőrincz Sándor

Jegyzetlap a nyárról

Szerző:

Kodolányi Én vagyok című regényével indult a nyár. A bibliás lelkületű szerző oly érzékletesen ír Jézusról s követőiről, hogy úgy érezhetjük, mintha mi is az apostolok lába nyomában járnánk, s tanúi lennénk csodáknak, gyógyulásoknak, és szenvedői el- és kiutasításoknak. A spiritualitás valóságát, a körülöttünk és a bennünk dúló szellemi harcot oly jól ismerő író a szeretettel, tapintattal, alázattal vegyített jóságot, az eget a földdel összekötő isteni jelenlétet hozza emberközelbe, teret engedve kételyek, gyanakvások és szenvedélyek közt vergődő, harcra kész, hús-vér voltunknak. Könyvéből tükröt kaptam a türelemről is…

Jegyzetlap Međugorjéból

Szerző:

Hétköznapi boldogságok Isten erőterében

Međugorje a végállomás, immár kilencedik alkalommal. Fonyód felé indulunk, hogy a székesfehérvári különítményt is felvegyük. Csupaderű antióchiás fiatalokkal bővül a somogyi csapat. Sugárzik belőlük az életöröm. Tizenkét órás út a kánikulában, s feltűnik a kéttornyú templom a „kegyelem oázisában” – így nevezik a bosznia-hercegovinai kegyhelyet –, ahol tavaly 2,1 millió ostyát szolgáltattak ki az atyák.

A szokásos programok: elmélkedés a Kis-hegyen, majd a Križevacon, tanítás, találkozás Vickával, az egyik látnokkal, majd Olgával, a magyar csoportok fogadójával, s indulás a Cenacolo közösségbe, hogy hallgassuk a szenvedélyük rabságából szabadulni akarókat. A közeli vízesés hűs habjai helyett a kék keresztet választjuk, ahol tapintható az ima „sűrűsége”, ám az eső szüntelenül szakad. Egy pizzériába térünk be, s egy üveg vörösbor mellett múlatjuk az időt, miközben két rózsafüzér kopik el a kezünkben. A hangszóróból ugyan jobbnál jobb slágerek szólnak, a Hello, Dolly is felcsendül, ám mi az imára figyelünk. Sem az eső, sem a zene nem zavarja az égi-földi párbeszédet, szentet és profánt egybefon a záporfüggöny.

Takaród a csillagos ég

Szerző:

Matyikó Sebestyén József halálára

Azt hittem, újra együtt sétálhatunk kedvenc múzeumodban, a siófoki Kálmán-emlékházban, s büszkén mutatod majd, melyik a legújabb relikvia, de a hír megsemmisített: elsiettél közülünk. Illetve dehogy siettél, hiszen ezernyi terved volt még itt, a Balaton partján, amelynél kedvesebb táj nem létezett számodra. Éltél-haltál érte. Az innen indulókért, az itt élőkért, az itt megfordulókért – írókért, költőkért, művészekért. Nyughatatlan vágy űzött-hajtott, hogy a nagy elődök nyomában járva felfedd a Balaton kincseit, s hírül add mindazt, amit ismerni illik e vidék gazdagságáról, természeti és szellemi kincseiről.

Túra szépírókkal

Szerző:

Irodalmi emlékhelyek Somogyországban címmel rendkívül informatív s praktikus kiadványt jelentetett meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Jó kézbe venni a térképként hajtogatható, archív képekkel és Szikits Péter fotóival illusztrált leporellót, s iránytűként használva célszerű felkerekedni, hogy megismerjük eme „asszonyszelídségű” dombokkal szabdalt táj irodalmi vonatkozásait.

Szerencsére akad belőlük bőven. Többnapos irodalmi túra szervezhető e „térkép” alapján. Persze leginkább azoknak az ínyenceknek, akik valóban kíváncsiak a pannon táj derűjére, az egykor itt élt írókra, költőkre s azokra, akiknek – átmenetileg Somogyban vendégeskedve – itt fogant vagy nyert végső formát egy-egy műve.

Érted vagyok, s nem ellened…

Szerző:

A Nemzeti Pedagógus Kar az oktatásügyért

A bizalomnak helyre kell állnia minden téren, s el kell érni, hogy úgy tekintsenek a karra, mint partnerre, hogy érdemes legyen kérni a véleményünket és javaslatainkat – felelte kérdésünkre Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) frissen megválasztott elnöke, aki azt is megjegyezte: szívesen teremt kapcsolatot mindazokkal, akiknek valóban fontos a magyar oktatás ügye.

A Nemzeti Pedagógus Kar felállításáról tavaly augusztusban döntöttek. Kőrösiné Merkl Hilda, az NPK előkészítő bizottságának elnöke az elmúlt hónapokban folyamatosan tárgyalt, egyeztetett, tervezett és lobbizott csapatával. Orbán Viktor miniszterelnökkel, Balog Zoltán miniszterrel is találkozott, s egyetértettek abban, ez a kar olyan lesz, amilyen tartalommal megtöltik. Erre pedig csak azok képesek, akik valóban „szent őrülettel” végzik a munkájukat. A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium nyugdíjba vonult igazgatónője, az ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének adjunktusa, aki harmincnyolc éve van a pályán, ilyen; s most, hogy a küldöttgyűlés megválasztotta a kar elnökét, tisztségviselőit, s hamarosan megyei képviselőit, valamint megalakítja tagozatait, nagy kő esett le a szívéről.

Janikovszky-mozaikok

Szerző:

Találkozás Komáromi Gabriella irodalomtörténésszel

Komáromi Gabriella irodalomtörténész, gyermekirodalom- kutató a Lázár Ervin élete és munkássága című monográfiát követően Janikovszky Éváról írt könyvet. Munkáját a Móra Kiadó jelentette meg, ahol Janikovszky Éva az életét töltötte főszerkesztőként. 2003. július 14-én halt meg, élete hetvenhetedik évében. A könyv tulajdonképpen halálának tizedik évfordulójára íródott, de némi késéssel, az idei könyvhétre látott napvilágot. Már szinte elfelejtődött, hogy az írónő Kucses Évaként született Szegeden, hiszen 1958-tól Janikovszky Évaként írta be nevét a gyermekirodalomba – itthon és a nagyvilágban. Pályája viszonylag későn indult, akárcsak Astrid Lindgrené, akihez egyre többször hasonlítják szakmai fórumokon. Mindennek készült, csak írónak nem, de ebben a könyv olvasása után kételkedni is szabad. A szegedi tudományegyetemen olyan tanárai voltak, mint Kerényi Károly, Sík Sándor és Bibó István. Kereste magát, és szenvedélyesen tanult. Segítették szerencsék és véletlenek. A végeredmény: a Réber László illusztrálta gyermektörténeteket harminchat nyelvre fordították le. A fergeteges siker kezdete 1973, amikor a Ha én felnőtt volnék című kötete az Év Gyerekkönyve lett Nyugat-Németországban. Számos elismerést kapott; a Kossuth-díjat a halálos ágyán vehette át. Műveit legutóbb Kínában, Japánban és Svájcban adták ki. Népszerűsége több mint egy évtizeddel a halála után is töretlen…

„Akinek nincsen centruma, az elveszett”

Szerző:

Emlékek Hamvas Béláról

„Magasabb igényem van. Normális ember kívánok lenni.” Ezt a gondolatot választotta Hamvas Béla-estje mottójául a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár. Éppen azért, mert a normalitás kérdése súlyos területe a Hamvas-életműnek. A kerekasztal-beszélgetés kapcsán egykori munkatárs, kutató, könyvtáros és drámatanár fejtette ki véleményét, s Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, a Csiky Gergely Színház igazgatója olvasott fel részleteket levelekből, regényekből, filozófiai munkákból.

„Isten különös védelme alatt állok” – olvashatjuk a borús vallásos kereszténységtől elvonuló író 1958. augusztusi naplóbejegyzésében. Hamvas útkeresésével, szellemi kalandozásával sokakat kézen fogott. A könyvtáros Horváth Jánost is, aki húszévesen olvasott tőle először, s ahogy megjegyezte, szédítő távlatokat tárt fel előtte, úgy érezte, mintha valaki elkezdte volna vezetni.

Reményről a csüggedőknek…

Szerző:

Zarándoklaton a kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonának lakói

A vállalkozó szellemű ellátottakra és gondozóikra tizenhat kilométeres táv várt azon a zarándokúton, amely a közelmúltban indult Kéthelyről, és Balatonújlak, illetve Balatonkeresztúr érintésével Balatonmáriafürdőn a Regens Wagner Otthonban ért véget, illetve innen indult vissza. A kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonának lakói és az intézmény dolgozói kerekedtek fel, hogy a településeken található út menti keresztek és templomok történetét megismerve zarándokoljanak a lelki megerősödés reményében.