Koncz Veronika

Magyar-filozófia szakos diplomával kerültem az Új Emberhez 2003-ban. Ez idő alatt egy kisebbfajta szamárlétrát jártam be. Sokat tanultam a korban és tapasztalatban előttem járó munkatársaktól, sokat bizonyos helyzetekből, de talán a legtöbbet az interjúalanyaimtól és az olvasóktól. Márai Sándor szerint: „Az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat: minden más csak esküszegés vagy halandzsa.” A jól fogalmazott mondatért viszont mindennap meg kell küzdeni. Igyekszem…

Visszafordíthatatlan

Szerző:

A nőnap az az ünnep, amely talán még a Valentin-napnál is jobban megosztja az embereket: férfiakat és nőket egyaránt. Sokan viszolyogva, mások nosztalgiával gondolnak vissza a régi, vörös szegfűs, pártállami nőnapokra. Szép számmal akadnak, akik úgy vélik, ennek az ünnepnek a november hetedikével együtt el kellett volna tűnnie a föld színéről, s vannak, akik mit sem törődve a tilalommal, hóvirágot várnak vagy éppen szednek ilyenkor.

Szerencsétlen sorsú nap ez. S nemcsak azért, mert a Zoltánoknak osztozniuk kell rajta a hölgyekkel, hanem mert csakugyan nem egyértelmű, kiket és miért kell ezen a napon köszönteni. A „legenda” szerint New Yorkban 1857. március 8-án mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidőcsökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Egri csillag

Szerző:

Gárdonyi Géza nevét viseli annak a nyolc magyar felfedezésű kisbolygónak az egyike, amelyeknek nevét a múlt év végén hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió.

Az 1997-ben indult kisbolygó-megfigyelési program keretében a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei az intézmények hallgatóival együtt figyelik az eget. A kémlelés fő bázisa a csillagászati intézet Piszkés-tetői obszervatóriuma.

Az ausztrál kert

Szerző:

Nem botanikai barangolásra hívom ezúttal kedves Olvasóinkat – bár lenne mit mesélni! –, hanem leírom, hogyan néz ki Ausztrália keleti partvidékén egy családi ház kertje. Az aktualitást az adja, hogy cikkemet e távoli földrészről írom, egy családi ház lugasából. Az előkertek itt általában erősebb hangsúlyt kapnak, mint nálunk, igaz, általában a telek szélétől hét–húsz méterrel beljebb fekszenek a házak. Az utcafronton nincs kerítés, amiért csak irigyelhetjük az ausztrálokat.

Az előkertek parkszerűek, bokrokkal, fákkal ültetik be őket, és gyakoriak errefelé a sziklakertek is, amelyekben tobzódnak a virágok. Itt kizárólag „átmenő forgalom” zajlik, az előkert szépségében leginkább a ház előtt elhaladó járókelők és a szomszédok gyönyörködnek.

Gyerekszáj

Szerző:

Jó lesz vigyázni

Unokám váratlanul azzal fordult hozzám: „Papa, vasárnap el ne felejts misére jönni, mert utána hamvasztás lesz!” Szerencsére megúsztam egy figyelmeztetéssel… S nem feledkezem meg róla, hogy porból lettem, és porrá leszek.

Zoltai Zsolt,
Nagymaros

Szigorúan ellenőrzött életek

Szerző:

Mélységes mély a múltnak kútja – idézzük gyakorta Thomas Mann nagy regényének első sorát. Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életeket nézve a híres könyv második sora is eszébe jut az embernek, amely így szól: Ne mondjuk inkább feneketlennek?

A kommunizmus diktatúrája mintha csakugyan feneketlen mélységű volna. Huszonhárom évvel a vasfüggöny lebontása után is számtalan titkos, titkolt, vagy talán már fel sem kutatható tény ragadt annak a bizonyos feneketlen kútnak a mélyén. Mindazzal, ami mégis napvilágra hozható, lassú (talán túl lassú) folyamat eredményeként szembesülünk. Még mindig keveset tudunk a korról, amelynek örökösei vagyunk, amelynek bevallatlan bűnei nem is sejtjük, milyen erővel nyomják a vállunkat.

Hungaricum–amit mi adtunk a világnak

Szerző:

Havonta egyszer megjelenő sorozatunk következő és bemutatásra váró szereplőjére nem biztos, hogy illik a fenti cím. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy a pumit mi adtuk a világnak. Fogalmazzunk inkább így: mi is csatlakoztunk a Teremtő alkotókedvéhez. Hiszen ezt a kutyafajtát egészen biztos, hogy játékos kedvében találta ki az Isten. A pumi – a puli mellett – ma már az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Hazánk területén, a XVII–XVIII. század folyamán született a puli és egy terrier jellegű pásztorkutya kereszteződéséből. A pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű kutya gyorsan népszerűvé vált a pásztorok között, hiszen minden jószág terelésére alkalmas volt. A pumi elnevezést, amely valószínűleg Pomeránia nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlítette a Természet Históriája című művében, 1815-ben. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.

Gyerekszáj

Szerző:

Családom és egyéb állatfajták

Négy gyermekünk közül a legkisebb, Krisztina hároméves volt, amikor a nyaralásunk alatt megismerkedtünk egy családdal. Az volt a szokásuk, hogy a szülők a gyermekeiket Mókuskának és Nyuszikának nevezték. Krisztina, amikor ezt meghallotta, azt kérdezte az apukától: „A bácsiéknál minden gyerek állat?”

Nyári Ödönné,
Budapest

A köpönyeg örököse

Szerző:

Megesik, hogy az ember még nem készült fel arra, hogy egy bizonyos író műveivel találkozzon. Tud az alkotóról, látja írásait a könyvesboltok polcain. Sőt, azt is figyelemmel kíséri, ki mit mond, hogyan nyilatkozik a szerzőről, rajong-e érte, vagy éppen ellenkezőleg, kritikával illeti. Ám ő maga még nem mozdul. Várja a pillanatot, amelyben egy belső hang azt súgja: most.
Így vettem a kezembe Ljudmila Ulickaja — magyarul tavaly októberben megjelent — novelláskötetét, amelynek címe: A mi Urunk népe.