Tövisről vérharmat csepeg
Dsida Jenő költeményéről
Amikor Dsida Jenő verseit újraolvasom, gyakran eszembe jut a költőnek az a megállapítása, hogy „az igazság csak esetlegesség az irodalomban, a szépség pedig szükségképpeni”. Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy Dsida költészetében és általában a költészetben éppen a szépség világítja meg az igazságot. Ez történik az 1936-ban írott Út a Kálváriára soraiban is, amely címével a Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megidéző stációkra utal.