Fedezzük fel!

Szent Gergely kápolnája

Az Isten tiszteletére emelt épületek koronként változnak, hiszen a templomokban mindig egy adott népcsoport kultúrája, ízlésvilága, életszemlélete tükröződik. Az évszázadok során emelt szakrális épületek stílusukban különböznek egymástól, éppen ezért különösen érdekes, hogyan néz ki egy mai, modern templom vagy kápolna. Nemcsak az építészeti megoldásokat kísérhetjük figyelemmel, hanem a motivációt is, amely egy újabb felszentelt hely létrehozását megelőzte.

Veszélyzetetett állatok

Ismeretterjesztő sorozat (2011)

 

A XVIII. szá­zad­ban ti­zen­egy, a XIX. szá­zad­ban hu­szon­hét, a XX. szá­zad el­ső nyolc­van évé­ben hat­van­hét ál­lat­faj pusz­tult ki, töb­bek kö­zött a kvagga, a ka­li­for­ni­ai pa­pa­gáj, az óri­ás alka, az ős­tu­lok és a ván­dor­ga­lamb. A Nem­zet­kö­zi Ter­mé­szet­vé­del­mi Unió (IUCN) min­den év­ben ki­ad­ja az úgy­ne­ve­zett vö­rös lis­tát, ame­lyen a ki­pusz­tu­lás köz­vet­len kö­ze­lé­be ke­rült, ki­ha­ló­fél­ben lé­vő, sú­lyo­san ve­szé­lyez­te­tett fa­jok sze­re­pel­nek el­ső­sor­ban, de a fel­so­ro­lás tar­tal­maz­za a se­bez­he­tő és a mér­sé­kel­ten ve­szé­lyez­te­tett fa­jo­kat is. Az em­lő­sök ne­gye­dét fe­nye­ge­ti a ki­ha­lás, s ezért nagy­mér­ték­ben az em­ber te­he­tő fe­le­lős­sé, pon­to­sab­ban az er­dő­ir­tás, a va­dá­szat, a kör­nye­zet­szen­­nye­zés. Dél­ke­let-Ázsi­á­ban a leg­drá­ma­ibb a hely­zet, ahol a fő­em­lős­fa­jok het­ven­ki­lenc szá­za­lé­ka ke­rült a ki­pusz­tu­lás kö­ze­lé­be.

Ha­tár­ta­la­nul ma­gyar

„Kö­zöt­tünk él­nek” — A Bé­csi Nap­ló tör­té­ne­tei. Mű­vé­sze­ti, tu­do­má­nyos ma­ga­zin­mű­sor (2011) • Az is­me­ret­ter­jesz­tő so­ro­zat a vi­lág kü­lön­bö­ző pont­ja­in élő ma­gyar kö­zös­sé­gek (egye­sü­let, szer­ve­zet, szö­vet­ség, klub, egy­ház­köz­ség, egyén) be­mu­ta­tá­sát tűz­te ki cé­lul. A ké­szí­tők el­ső­sor­ban azo­kat a ma­gya­ro­kat és a ma­gyar­ság­hoz kö­tő­dő sze­mé­lye­ket mu­tat­ják be, akik ki­emel­ke­dő köz­éle­ti sze­rep­vál­la­lá­suk­kal, mű­vé­szi te­vé­keny­sé­gük­kel vagy élet­út­juk­kal ki­vív­ták kör­nye­ze­tük el­is­me­ré­sét. A most lát­ha­tó epi­zód­ban az auszt­ri­ai ma­gya­rok lap­ját, a Bé­csi Nap­lót is­mer­het­jük meg kö­ze­lebb­ről. Az 1980 már­ci­u­sa óta, két­ha­von­ta meg­je­le­nő fo­lyó­irat párt­po­li­ti­ká­tól füg­get­len, az eu­ró­pai in­teg­rá­ci­ót tá­mo­ga­tó, egyút­tal a ki­sebb­sé­ge­ket az eu­ró­pai sok­szí­nű­ség hor­do­zó­i­nak te­kin­tő új­ság. A film­ben meg­szó­lal De­ák Er­nő fő­szer­kesz­tő, Ferenczy Klá­ra szer­kesz­tő és Gömöri György, a szer­kesz­tő­bi­zott­ság Lon­don­ban élő tag­ja.

Kom­lós Ju­ci

Mes­ter­sé­ge szí­nész. Port­ré­film (1984)

 

A Szom­szé­dok teleregény Len­ke né­ni­jét, az­az „a kö­zér­test”, ahogy so­ro­zat­be­li pár­ja hív­ta, az egész or­szág is­mer­te és sze­ret­te. A nagy­sze­rű ko­mi­kus, Kom­lós Vil­mos és Pin­tér Ir­ma szí­nész­nő le­á­nya 1935-ben vé­gez­te el Ró­zsa­he­gyi Kál­mán szí­nész­kép­ző is­ko­lá­ját, majd a Ki­rály Szín­ház­hoz szer­ző­dött. Ját­szott Sze­ge­den, Mis­kol­con, majd több fő­vá­ro­si te­át­rum­ban. 1977-ben lett a Nem­ze­ti Szín­ház tag­ja. Ele­in­te na­i­va- és szub­rett­sze­re­pek­ben tün­dö­költ, majd nagy­sze­rű ka­rak­ter­szí­nész vált be­lő­le. Sze­re­pelt a Sem­mel­we­is, a Ro­ko­nok, Az arany­em­ber cí­mű film­ben, a Princ, a ka­to­na és a Bors té­vé­so­ro­zat­ban. Já­szai Ma­ri-dí­jas, ér­de­mes mű­vész volt, 1994-ben a Ma­gyar Köz­tár­sa­sá­gi Ér­dem­rend kis­ke­reszt­jé­vel tün­tet­ték ki. Luk­ács Mar­git ha­lá­la után, 2002-ben vá­lasz­tot­ták a nem­zet szí­né­szei kö­zé. 2011-ben hunyt el.

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal

Japán-osztrák rajzfilmsorozat (1980)

 

 

E re­mek so­ro­za­tot nagy­anyám­mal együtt néz­tük 1988-ban, ami­kor elő­ször ve­tí­tet­ték Ma­gyar­or­szá­gon. Sel­­ma Lagerlöf ne­ve is­me­rős volt ma­ma szá­má­ra, hi­szen ol­vas­ta a svéd író­nő har­min­cas évek­ben ma­gya­rul is meg­je­lent el­be­szé­lé­se­it. Most kis­lá­nyom­mal együtt ülünk a te­le­ví­zió elé, s vár­juk es­té­ről es­té­re a vad­lu­dak­kal Lapp­föld­re tar­tó, Már­ton gú­nár há­tán uta­zó, tör­pé­vé va­rá­zsolt kis­fiú kü­lön­le­ges ka­land­ja­it. Kis Ági ked­ven­ce az a rész, ami­kor Nils és ba­rát­ja, Po­cok Vi­ha­ros Hojszát, az idő­já­rást meg­vál­toz­tat­ni ké­pes bo­szor­kányt ke­re­sik, ám az er­dő­ben csak egy ál­mos bé­kát ta­lál­nak. Tő­le tu­da­ko­zód­nak, ám az unot­tan fe­lel: „August va­gyok. Itt min­den bé­kát Augustnak hív­nak…”

A 78-as kör­zet

Ma­gyar té­vé­film­so­ro­zat (1982)

 

Gye­rek­ko­rom­ból fel-fel­rém­le­nek olyan té­vé­so­ro­za­tok, ame­lye­ket ugyan csak egy­szer-két­szer néz­het­tem, még­is hal­vá­nyan em­lék­szem rá­juk. Ilyen pél­dá­ul Surda tör­té­ne­te, a Kór­ház a vá­ros szé­lén vagy a Palásthy György ren­dez­te 78-as kör­zet, Schütz Ila és Sztankay Ist­ván fő­sze­rep­lé­sé­vel.

Cser­hal­mi György

Kéz­jegy. Ma­gyar port­ré­film (2006)

 

A Kos­suth-dí­jas, ér­de­mes mű­vész Cser­hal­mi György idén ja­nu­ár vé­gén újabb el­is­me­rés­ben ré­sze­sült: Ma­kó vá­ros pol­gár­mes­te­ré­től át­ve­het­te a Páger-díjat. A 2002-ben ala­pí­tott szí­nész­el­is­me­rés a vá­ros szü­löt­te, Páger An­tal ked­ves pe­csét­gyű­rű­jé­nek pon­tos má­sa, oda­íté­lé­sé­ről szak­mai zsű­ri dönt. Cser­hal­mi két film­ben ját­szott együtt Páger An­tal­lal, Kar­dos Fe­renc Men­­nyei se­re­gek és Sarkadi Im­re El­ve­szett pa­ra­di­csom cí­mű al­ko­tá­sá­ban, és sa­ját be­val­lá­sa sze­rint so­kat ta­nult nagy előd­jé­től. Pél­dá­ul azt, hogy a szí­nész­mes­ter­ség fo­lya­ma­tos meg­úju­lá­sát min­dig kö­vet­ni kell, és hogy a te­het­ség ön­ma­gá­ban ke­vés ah­hoz, hogy az em­ber ma­ra­dan­dót al­kos­son. A port­ré­film­ben az idén hat­van­ötö­dik szü­le­tés­nap­ját ün­nep­lő szí­nész vall pá­lyá­já­ról, kol­lé­gá­i­ról, a po­li­ti­ká­ról — je­len­ről és múlt­ról.

Az arany­mű­ves bolt­ja

A Kecs­ke­mé­ti Ka­to­na Jó­zsef Szín­ház elő­adá­sa (2011)

 

Bol­dog II. Já­nos Pál pá­pa­sá­ga ide­jén is so­kat írt, ám a most lát­ha­tó oratórikus el­mél­ke­dést a há­zas­ság­ról még 1960-ban, krak­kói se­géd­püs­pök­ként ve­tet­te pa­pír­ra. Ka­rol Wojty»a ak­kor is ál­ne­vet hasz­nált, a da­ra­bot ugyan­is Andrzej Jawie½ név alatt je­len­tet­te meg.