Nemrég Cristina Scuccia olasz szerzetesnő megnyerte a The Voice tehetségkutató show olaszországi változatát, most pedig a máltai Ekklesia Sisters indul az eurovíziós dalfesztiválon. Mi több, az egyik legnagyobb esélyesként emlegetik a hat orsolyita szerzetesnő alkotta csapatot, amely a máltai énekes-zeneszerző, Philip Vella kimondottan nekik írt, Love and let go (Szeresd és engedd menni) című dalával jutott a máltai döntőbe.
Akit Szolnok védőszentjévé fogadott
Sándor István születésének századik évfordulóján, 1914. október 26-án a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút. Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyés püspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki plébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren felállított Sándor István-szobor mellett.
A Váci egyházmegye legnépesebb városa Szolnok. Nehéz történelmi örökséget hordoz. A múlt vallási értelemben szikárrá tette a Tisza-parti települést. A változás mára érezhető, ám mégis lassú folyamat az egyébként is missziós területnek tekinthető Magyarországon a vallási igazságra és egyházi életre való ráébredés.
Nagyszabású kiállítás mutatja be a pálos rend életét az 1934-es visszatelepedés 70. évfordulójára és a kommunista diktatúra utáni újjáéledés 25. évfordulójára emlékeztetve. A pécsi Modern Magyar Képtár termei gazdag anyaggal várják a látogatókat az október 17-i megnyitó óta.
Nagyapám, Edmund Karlovics Kerschensteiner fehér köpenyében állt a gyógyszertár ajtajában. Néhány nap választotta el hatvanadik születésnapjától. Vegyszerillatok szálltak a falusi patikában, az öreg előtt kenőcs a tégelyben, bársonyossá tette a levegőt. „Kakaóvajjal kell keverni”, mondta nagyapám, és szigorú volt, mint a fehér köpeny. Korán kopaszodott, fénylett a fejbőre, talán a tizennégyes háború után, a hároméves orosz hadifogságban fázott meg a feje, s mire hazaért, kihullott a haja.
Ünnep Pincehelyen
Dallamos tolnai dombvidék, a templomtéren áll a sátor, ünneplő ruhába öltözött férfiak és nők, fiúk és lányok tűnnek fel. Tálcán érkeznek az otthon sütött finom édességek, olyan sütemények, amelyek csak a vidéki háziasszonyok konyhájából kerülhetnek ki. Bennük az élet természetes, boldog íze. Így volt ez Pincehelyen is, október 19-én. Vasárnap: ünnepnap – s ha ünnep, hagyományosan a templom köré fonódik. Idén emlékeznek a plébánia alapításának háromszázadik évfordulójára, elkészültek a templom külső újraszépítésével, s a külső szépséghez kapcsolódik huszonhárom bérmálkozó belső szépsége.
A pincehelyi egyházközség képviselő-testületének elnöke Ocsovai László. Korábban két alkalommal a település polgármesterségét is ellátta, s mint büszkén mondja, eredeti szakmájára nézve vasutas (Pincehelyen fut keresztül a Budapest–Pécs vasútvonal). Ő a régmúlt idők tudója. A históriát mégis a jelennel kezdi. „A tamási esperesi kerületben a huszonöt plébániát összesen öt pap látja el. Régen mindenütt működött plébánia, káplán is szolgált, de mára sajnos ide jutottunk.”
Beszélgetés Hende Csaba honvédelmi miniszterrel
Miniszter úr, Magyarország történelmének utóbbi évszázadaiban mindig valamelyik politikai-katonai nagyhatalomhoz csapódott. Nincs esélyünk a függetlenségre, s ma is ez határozza meg helyzetünket?
– A mohácsi vészig Magyarország regionális nagyhatalomnak számított, sokszor maga volt szövetségek vezető hatalma, attól kezdve azonban a helyzet valóban drámaian megváltozott. Ha az elmúlt száz évet vesszük: a második világháború alatti német szövetség, illetve az 1955-ben létrejött Varsói Szerződés valóban azt mutatja, hogy Magyarország elveszítette önállóságát, nem maga döntötte el, milyen úton kíván járni.
Pécsett járok, ahol októberben rendezik a Katolikus Kulturális Heteket. Gazdag programot kínál, a Kodály-központban elhangzott koncerttől kezdve bioetikai előadáson át könyvbemutatók és tudományos konferenciák jelzik a választékot. Sárosi István író, orvosprofesszor A rabbi, a pápa és a sátán című drámájának bemutatására és irodalmi beszélgetésre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában került sor (a szerzővel nemrégiben közöltünk beszélgetést), a Pálosaink, a fehér barátok című nagyszabású, áttekintő kiállításnak a Modern Magyar Képtár ad helyet. De kiállítás nyílik a hátralevő októberi napokban Az üdvösség titkai: A velencei Szent Márk-bazilika mozaikjai címmel, s az eseménysorozat a hónap legvégén a Pannon Filharmonikusok elhunytak emlékére adott koncertjével zárul. Hallgassunk most bele a Kereszténység és kortárs magyar irodalom címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, amely e sorok íróját továbbgondolásra késztette. Szénási Zoltán irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Mekis János irodalomtörténész, kritikus, a PTE modern irodalomtörténeti tanszék vezetője, Vörös István költő, író, műfordító és Halmai Tamás költő, író, kritikus részvételével Görföl Balázs kritikus, szerkesztő vezette az estet.
Jezsuiták menekülése a kommunista Magyarországról 1948 és 1956 között
A közelmúltban Szerzetesek szekere címmel konferenciát rendeztek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az érdekes előadások közül – amelyek különböző történelmi időkben a magyar szerzetesek nevezetes útjaival foglalkoztak – az alábbiakban Mihalik Béla tudományos kutató Az Arlberg expressz hálókocsija című tanulmányát ismertetjük, amelyből megismerhetjük a magyar jezsuiták külföldre szökését, ezt a sajátos „utazást” 1948 és 1956 között.
A kommunista diktatúra 1948 nyarán döntött az iskolák államosításáról. „Ebben a felheccelt hangulatban következett be a szegedi jezsuita rendház és főiskola egy részének iparostanoncok általi elfoglalása 1948 őszén.” Ezzel lehetetlenné vált a fiatal jezsuita rendtagok magyarországi képzése. A provincia vezetői úgy döntöttek, külföldön taníttatják tovább növendékeiket. Csakhogy aligha kaphattak a kommunista hatóságoktól engedélyt és útlevelet. Más megoldás nem lévén, úgy határoztak, a rendi fiatalokat — az akkori hatalom szemszögéből nézve – illegális úton juttatják ki külföldre.
