Dragon Zoltán

Nemzeti ünnepünk alkalmából különleges meghívással kedveskedünk Olvasóinknak: írásunkban Petőfi Sándor házába látogatunk el, ahol a költő szüleit is megismerhetjük. A szülőket egy sötét szobában, gyertyafénynél találjuk: az asztal mellett ülnek, az ősz hajú, kövérkés arcú apa, Petrovich István pohárból bort kortyolgat, a fejkötőt viselő anya, Hrúz Mária a rokkát hajtja. Tekintetük egy emberre szegeződik, a fiukra, Sándorra, aki szónoki testtartással, fiatalos hévvel magyaráz. Petőfi alakja az asztallapon álló gyertyának köszönhetően a falon árny képében megkettőződik. A családtagok pontos leírását Orlay Petrich Somának (1822-1880) köszönhetjük, aki anyja révén Petőfi Sándor másod-unokatestvére volt.

Ha nyugati szomszédunkra, Ausztriára és annak ünnepeire gondolunk, legtöbbünknek azonnal a bécsi adventi vásár jut eszébe. Jelen írásunkban kísérletet teszünk ennek a nézőpontnak kitágítására: az osztrák festők húsvéttal való kapcsolatát tekintjük végig a tizenötödiktől kezdve egészen a tizennyolcadik századig. Kalauzul pedig újra az esztergomi Keresztény Múzeum festményeit választjuk.

Az első pillantásra meglepő e heti írásunk szentjeinek párosítása, hiszen Mátyás apostolt és Szent Dorottyát évszázadok választják el egymástól, valamint születési helyük sem azonos. Mégis érdemes őket együtt említenünk, hiszen egyes kalendáriumok egy nap különbséggel emlékeznek meg róluk.

Pár évvel ezelőtt néhány művészettörténet szakos hallgató álldogált a Magyar Nemzeti Galéria egyik régi festménye előtt, amely Jézus körülmetélését ábrázolta.

Írásunknak Italo Calvino világhírű regénye kölcsönzött címet. S mit is tenne ebben a borongós, hideg időben legszívesebben az ember? Lakásába húzódna, befűtene a kályhába, forró teát iszogatna, és várná a vacsoraidőt… Mi ezúttal is az esztergomi Keresztény Múzeumba hívjuk az Olvasókat.

A Keresztény Múzeum műkincseiről szóló sorozatunk egyik nem titkolt célja az, hogy megismertessük olvasóinkat azokkal a műalkotásokkal, amelyeket a gyűjteményi raktárakban vagy a palotai szobákban őriznek.

Máté evangélista könyve alapján van tudomásunk a Szent Család meneküléséről Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosságról (Mt 2,13-23). Az Újszövetség szerint mind a meneküléskor, mind a hazatéréskor egy angyal tanácsolta Józsefnek álmában, hogy mit kell tennie.

Holdsarlón álló, kezeit összeillesztő, imádkozó Szűz Mária, aki egyik lábával a kígyót vagy a sárkányt tapossa… Olvasóink többször találkozhattak már az úgynevezett Maria Immaculata-ábrázolással – írásunkban most újra e képtípust, azaz a Szeplőtelen Fogantatást tárgyaljuk.