Dippold Pál

Kikerültek a nyomasztó környezetből a vörösiszap-katasztrófa után

Megilletődött gyerekcsapat áll az egri püspöki palota dísztermében. A devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskola harminchat diákja és négy tanára vár Ternyák Csaba egri érsekre. A gyerekeket a Katolikus Karitász utaztatta ide. Velük jött a veszprémi egyházmegyei igazgató, Zagyva Richárd, Écsy Gábor atya országos igazgató és Árvai Ferenc egri egyházmegyei igazgató is.

Az érsek érkeztével egy perc alatt semmivé foszlik a gyerekek és kísérőik elfogódottsága, a főpap köszöntője ugyanis tudományos ismeretterjesztő, mesés, történelmi és egyháztörténeti elemeket vegyít, ügyesen leköti hallgatói figyelmét. Ezt követően oldottan, minden protokoll nélkül beszélgetnek egymással a jelenlevők.

Czeidli József, a devecseri gyerekek egyik kísérőtanára mondja: „Óriási lelki hozadéka van ennek a kirándulásnak. A gyerekek kikerültek abból a környezetből, amely már fél éve nyomasztja őket.”

Lakótelepi misszió Újpalotán

Óriási, egyenként is falunyi embernek otthont adó panelházak tövében zajlik az élet Újpalotán. Némelyik házat felújították már, színesen csillognak a tavaszi délutánban, sok épület azonban panelszürke még, jobb időket vár. Az 1960-70-es években épült lakótelepre – természetesen, hiszen kommunizmus volt – nem terveztek templomot. A lélekszám akkoriban a duplája volt a mostaninak: nyolcvanezer. Jóval a rendszerváltás után, 2006-ban rakta le Erdő Péter bíboros az újpalotai templom alapkövét, és két évvel később, 2008-ban szentelték fel a lakótelepi környezethez küllemében okosan alkalmazkodó, természetes anyagokból készült, méltóságot, biztonságot és nyugalmat hirdető templomot. Az Urunk színeváltozása Boldog Salkaházi Sára-plébániatemplom jól érzékelhetően beleszervült a lakótelepbe.

A plébánián zajló élet minden részletéről értesülhetünk, ha az interneten megkeressük weboldalukat (www.ujpalotaitemplom. hu). Érdemes, mert már a virtuális világban is megtapasztalhatjuk, mennyire színes, tartalmas közösségi életet adott az Isten az újpalotaiaknak. Küldött hozzá egy, a világban természetesen mozgó, tiszta tekintetű, lelkes és ügyes papot is, Repcsik Gyulát. – Mit jelent lakótelepi papnak lenni, és melyek a lakótelepi misszió sajátosságai? – kérdeztük tőle.

Ünnepi beszélgetés Erdő Péter bíborossal

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke meggyőző határozottsággal vette számba és értékelte az elmúlt év eseményeit. Kérdéseinkre adott válaszai nem csak karácsony ünnepén érvényesek, bármikor erőt meríthetünk belőlük. A szeretetszolgálatról, helyünkről Európában, az értelem és a hit viszonyáról szólva mindig célba talál. Mesterlövész mondatai – például ez: „Egy mai európai értelmiségi nagyon nyugodt szívvel és nagyon is emelt fővel lehet istenhívő, mert nincs olyan tudományos tény, ami ennek a meggyőződésnek útjába állna” – a hit fénykörébe vonják az olvasót.

– Az elmúlt év bizonyos megközelítésben a katasztrófák éve volt. Kezdődött a haiti földrengéssel, aztán jött nálunk a tavaszi árvíz, ősszel a vörösiszap katasztrófája. Valamikor Puskásról és Mindszentyről kérdezték az embert, amikor megtudták, hogy magyar, idén azt tapasztaltam, hogy mindenki, beleértve még a római egyházi vezetőket is, a vörösiszapot hozta szóba. Ezek a szomorú események viszont megmutatták azt, hogy van az emberi és a keresztény segítségnyújtásban erőtartalék. Többször hirdettünk országos gyűjtést, mint ahányszor úgy gondoltuk, hogy ez célszerű és eredményes lehet, de az emberek nagylelkűek voltak. Pedig nem állnak jól anyagilag a családok sem, nem állnak jól a templomba járó emberek sem, mégis igen jelentős összegekkel támogatták akár a haiti károsultakat, akár az árvíz és a vörösiszap áldozatait.