Valahol Oroszországban, valahol Magyarországon…

Darnózseli emlékezés a második világháború hőseire

 

Litániára hívott a harangszó. A késve jövők meggyorsították lépteiket, hogy még időben – a Galla Gábor plébános által vezetett szertartás előtt – megérkezzenek a százéves hársfák tövében felállított kopjafához. Az ima hangjai és Fazekas Zoltán polgármester, valamint Lendvay István nyugalmazott honvéd százados kegyeleti megemlékezésének szavai azokhoz és azokról szóltak január 12-én, a doni áttörés hetvenegyedik évfordulóján – akik a második világháború poklából nem térhettek vissza szülőföldjükre.

 

Mécsesek gyúltak az apákért, nagyapákért, rokonokért, ismerősökért. A nyolcadik osztályos Horváth Sára Anna szívében ott parázslik dédapja emléke. „A dédipapám, Vitéz Vass Dezső is kint járt a Donnál. Én nem ismerhettem, de a képekről magas, jó kiállású férfiember néz vissza rám  meséli, miközben elhomályosul nyílt, szép tekintete. – A családunkban és az iskolában is őrizzük a hagyományokat, Melinda néni segítségével. Tudomásul kell vennem, hogy ez az én múltam, a jelenem és a jövőm is, mert általa vagyok az, aki vagyok”  mondja határozott komolysággal. A mellettünk álló Kállainé Angyal Melinda tanárnő, a honismereti és történelemszakkör vezetője elmosolyodik e szavak hallatán. „Sára szívesen lenne gyermekorvos a családi tradíciót folytatva, színészi kvalitásai is vannak, de örömmel kutatná a hagyományokat is. Ők már  mutat tanítványaira  nem fognak elmenni egy múzeum mellett, s ha alkalmuk lesz rá, megmutatják gyermekeiknek a skanzent is.

Mennyből az angyal

Mennyből az angyal – jött sietve. Bár nem láttuk, mindnyájan tudtuk, hogy ott van közöttünk, amikor december 19-én délután, a felső- vízivárosi Szent Anna-templomban felállított jászol mellett felcsendült az ének a látássérült, többszörös fogyatékkal élő gyermekek ajkán. Ők, a Batthyány László Vakok Intézetének gondozottjai idén is bemutatták nagy gonddal betanult s átéléssel előadott, a csillogó karácsonyt idéző betlehemes játékukat, amelyet az érdeklődők körében megtekintett Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is.

Egy tiszta ember

…akinek neve szinte fogalommá vált szűkebb pátriájában, aki már a jelenlétével is evangelizál, aki eddigi élete során belakta az emberek lelkét, ezek a lelkek pedig belakták a közösséget, amely általuk, velük együtt született, s növekedett szép, terebélyes lombozatú fává. Ez a fa születik újjá minden évben, amikor a sok kisgyerek belép az óvoda, az iskola, majd a gimnázium kapuján, s ennek a fának a biztonságot adó árnyékában felépült otthonban találhatnak védelemre időskorukban nyagyanyáik, nyagyapáik, ha sorsuk úgy hozza. Az utóbbi húsz évben felnövekedett egy korosztály, melynek tagjai közül több csecsemőt Benkovich Ferenc atya keresztelt a győri városrész legszélén felépült Szentlélek-templomban. Telt-múlt az idő, és egy iskola is kinőtt a földből, s egyszer csak elérkezett a pillanat, amikor a ballagási tarisznyákat is ő – a templom- és iskolaépítő, az idős paptestvérek mellett a magukra maradt öregekről is gondoskodó plébános – akaszthatta nyakukba az érett korba jutott fiataloknak.

Főpásztori látogatás Budán

Buda katolikus életének egyik központjába, az 1940-ben alapított felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János-plébániára látogatott el advent második hetének végén Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A főpásztor csaknem nyolcvan év elteltével elevenítette fel újra a vizitáció intézményét, amely alkalmat nyújt számára arra, hogy alaposabban megismerje egy-egy plébániai közösség mindennapi életét, a különböző csoportok tevékenységét, az egyházközség gondjait, örömeit.

Élhetővé tenni a mindennapokat

Új kápolnát avatott Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek november 28-án, Budapesten, a kilencvenéves Reménysugár Habilitációs Intézetben. Kezdetben a Legszentebb Üdvözítő Nővérei szerzetesrend jóvoltából beteg gyermekeket, egyedülálló idős embereket, majd később – közintézményként – halmozottan fogyatékos fiatal- és felnőtt korú rászorulókat gondoztak, s ápolnak ma is az intézet falai között.

Fiatal iskola, jelentős hagyományokkal

Húszéves a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont

 

A győri Szentlélek-templom plébánosa, Benkovich Ferenc atya kezdeményezésére Győr délnyugati városrészében, 1993-ban felépült Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont az idén ünnepli felszentelésének 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból november 8. és 10. között háromnapos ünnepségsorozatot tartottak. A megemlékezés keretében Pápai Lajos megyés főpásztor felavatta Boldog Apor Vilmos emlékművét az iskola előtti téren. Riportunkban a hajdani és a mai diákok segítségével nyerhetnek bepillantást olvasóink az iskola életébe.

 

Az egykori Kun Béla-lakótelep többemeletes lakóházai között próbálok eligazodni. Munkába siető emberek húzzák össze kabátgallérjukat a csípős reggeli hidegben, néhány szapora léptű, iskoláskorú fiatal igyekszik mihamarabb célba érni. Mások ráérősen, beszélgetve bandukolnak a suli felé, mint akiket nem sürget az idő. Sejtem, hogy jó felé haladok, de a biztonság kedvéért útbaigazítást kérek egyikőjüktől. Tartsak velük, ha én is az Aporba szeretnék eljutni – érkezik a válasz. „Mi egymás között csak Ferenc körútnak hívjuk ezt az utat, a környéket pedig Ferencvárosnak” – jegyzi meg csibészes mosollyal szeme sarkában az egyik fiatalember. Kérdő tekintetemet látva elárulja, hogy a diákok, nagyrabecsülésük, tiszteletük jeléül, Benkovich Ferenc atyáról, az iskola építőjéről és lelkivezetőjéről nevezték el ezt a városrészt. Van humorérzéke a Gondviselésnek – gondoltam –, ha a rossz emlékű népbiztos nevét egy áldozatos életű pap tevékenysége törli ki az emberek emlékezetéből…

Újabb katolikus kórházkápolna Budapesten

A katolikus, a református és az evangélikus egyházhoz tartozó hívek mellett más felekezetek tagjainak hitéleti tevékenysége előtt is nyitva áll majd az a kápolna, amelynek létesítéséről együttműködési megállapodást írtak alá október 21-én, Budapesten. A kórházkápolnát a nagy múltra visszatekintő Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet egyik épületének mintegy huszonkét négyzetméteres helyiségéből alakítják ki, a római katolikus egyház teljes körű hozzájárulásával. A szerződést Bodnár Attila, az egészségügyi intézmény főigazgatója és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek (képünkön) látta el kézjegyével.

Fotó: Cser István