Mosolyogva szolgálják Istent és embertársaikat

Látogatás Rómában, a tamagnói nővéreknél

 

Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjának három mosolygós tagja fogadja a Rómába zarándokként érkező magyar és a külföldi vendégeket. Nem bánják, ha a zarándokház utcájának neve alapján tamagnói nővéreknek hívják őket. Teodóra nővér igazítja el az érkezőt és látja el jó tanácsokkal, s ha bármi kérdése van a látogatónak, Vilma és Kinga nővérhez is fordulhat, akik a házban dolgoznak, tesznek-vesznek, vagy a kápolnában imádkoznak.
De kik is a megváltós nővérek? A megszentelt élet évében érdemes megismerni a rend történetét, hányattatását, a feloszlatás utáni küzdelmeket, nehézségeket – egy-egy szerzetesnő különös életútját.

Délszaki kalandok

Kiállítás a Római Magyar Akadémián

 

Már Szent István korában is indultak zarándokok a katolikus egyház szívébe, Rómába. A középkorban itáliai költők, tudósok keresték fel hazánkban a királyok palotáit, de vállalkozó kedvű magyarok is szívesen mentek a „csizma” városállamaiba, hogy ott töltekezzenek az európai kultúra bölcsőjében található értékekkel, szolgáljanak egy-egy herceget, megénekeljék uruk dicső tetteit. Aztán a XIX. század embere felfedezte a történelem kincseit, annak írott vagy épített emlékeit.

Magyar mise – szerzetesekkel

A megszentelt élet évéről Rómában

 

A Rómában élő, dolgozó, tanuló magyarok hó végi magyar miséjét január 25-én Vértesaljai László jezsuita szerzetes vezette, aki december elsejétől a Vatikáni Rádió magyar adásának főszerkesztője. A megszentelt élet évében tartott szentmisén több szerzetes pap mellett jelen volt a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa, Dobszay Benedek is.

A szertartás elején Németh László olaszországi magyar főlelkész szólt néhány szót a megszentelt élet évéről, s megemlékezett a közösség élő és meghalt szerzeteseiről, szerzetes nővéreiről. Elsőként említette Palásti Benita nővért, akit az Isteni Üdvözítő Nővérei római anyaházában január 4-én, száznegyedik születésnapján köszöntöttek.

Magyar diákok a leuveni egyetemen

Talán nem mindenki tudja, de a németalföldi Leuvenben található a világ legrégebbi katolikus egyeteme – hivatalos rövidítés szerint a KU Leuven. Az intézmény 1425 óta fogad diákokat, s mára hatalmas egyetemmé nőtte ki magát. Leuvenben járva az ember szinte csak fiatalokkal találkozik. A negyvenötezres lélekszámú városkában negyvenezer diák tanul. Hogy ki volt az egyetemnek első magyar hallgatója, az a régmúlt ködébe vész, ám írásos dokumentumokkal igazolható, hogy 1532-ben beiratkozott az intézménybe Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja. Azt is tudjuk, hogy a XVII. és a XVIII. század során körülbelül húsz magyar tanult itt, köztük Zrínyi Miklós költő fia is. Hazánknak azonban van más fontos kapcsolata is ezzel a Brüsszeltől alig huszonöt kilométerre fekvő várossal. 1922-ben az egyetem könyvtárában, az úgynevezett leuveni kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom kéziratát.

Ahol a betlehem született

Minden bizonnyal más is gondolt már arra – engem egy ideje foglalkoztat ez a kérdés –, hogy vajon miért tegezzük Istent. Több választ is találhatunk, és ezek közül az egyik szerintem a karácsonyhoz köthető: Jézust kisdedként, Mária mellett láthatjuk a betlehemi jászolban. Mindez a közelmúltban, Greccióban járva jutott eszembe. Ez az umbriai kis település Szent Ferenc révén 1223-ban beírta magát a világtörténelembe. Isten Szegénykéje, miután ellátogatott a Szentföldre, járt Rómában, és látta a Santa Maria Maggiore-bazilikát is, vágyat érzett, hogy egészen átélhesse Isten földre jöttének pillanatát.

Az Újszövetség új fordításban

Beszélgetés a fordítóval, Simon Tamás László bencés szerzetessel

 

– Ha jól tudom, évek óta tanít a bencés rend fenntartásában működő római egyetem, a Pontificio Ateneo Sant’ Anselmo teológiai fakultásán. Honnan indult? Milyen munkakörei voltak a bencés közösségben?

– 1963-ban születtem Győrött. Pannonhalmán érettségiztem, és 1982-óta vagyok a bencés rend tagja. 1989-ben szenteltek pappá. A rendszerváltást követő évben Szennay András, a rend akkori főapátja ösztöndíjasként Rómába küldött. 1992-ben a Pápai Gergely Egyetemen szereztem szaklicenciátust biblikus teológiából. Azután befejeztem a tanulmányaimat az ELTE-n, és 1994–1998 között a rend győri gimnáziumában tanítottam magyart és angolt, illetve prefektus voltam a diákotthonban. A teológiai stúdiumokat először Budapesten, a bencés tanulmányi ház által kezdeményezett hitoktatóképzőn kamatoztattam (1992– 1996), majd 1995–1998 között Pannonhalmán, a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán is tanítottam.

Barangolás francia tájakon

Franciaország déli vidékén járva az utazó a mai, modern Európában érezheti magát, miközben a görög–római birodalom és a benne felnövekvő kereszténység emlékei közt barangol. A pápaság történetének egy különösen zaklatott kora, az avignoni fogság egy gyönyörű palotában ölt testet a látogató számára, de Arles a Krisztus után 90 körül épült amfiteátrumával vagy a Nîmes-ben látható egykori színház és Toulouse Saint Sernin-bazilikája a kultúrák dicsőségéről és hanyatlásáról, barbár népek inváziójáról, furcsa, sokszor pusztító eszmék térhódításáról mesél.

Magyarok Ferenc pápa magánmiséjén

Meglepte a világot, hogy Jorge Bergoglio bíboros, miután pápának választották, nem költözött a pápai lakosztályba, hanem a Szent Márta Házban maradt egy szerény lakásban. Megválasztása estéjén Ferenc pápa hangsúlyozta: ő Róma püspöke is. Egyházfői szolgálatának kezdete óta reggeli magánmiséjére rendre meghívja a helyi egyházközségek képviselőit, de szívén viseli a Rómában élő külföldiek lelkigondozását is.

Németh László olaszországi magyar főlelkész kezdeményezésére a magyar közösség is részt vehetett a pápa reggeli magánmiséjén, november 11-én, lapzártánkkor, a Szent Márta Ház kápolnájába. Az időpont kiválasztása nem véletlen, hiszen ez a nap Tours-i Szent Márton emléknapja, aki Krisztus után 316-ban, Pannóniában látta meg a napvilágot, és akinek születési évfordulójára – 2016-ra – Ferenc pápa meghívást kapott Magyarországra.