Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

A vagyon kísértése

Szerző:

Szegények és gazdagok a Bibliában

Ha valaki rendszeresen olvassa a Szentírást, akkor tudja, hogy számtalan olyan rész található benne, melynek értelmezése csak némi utánajárást követően lehetséges. Ilyen például a „boldogok a lelki szegények” kifejezés vagy éppen Ananiás és Szafira története. A Máté evangéliumában található részt Pecsuk Ottó, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, az Apostolok cselekedeteiben olvasható szakaszt pedig Thorday Attila, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára világítja meg az Új Ember olvasói számára.

– Az ősegyházra sokan úgy tekintenek, mint egy ideális közösségre. Valóban példaértékű ez a magatartás?

THORDAY ATTILA: – Tiszteletre méltó minden olyan emberi viselkedés, amely a felismert igazságot komolyan veszi, és azt tettekre váltja. Különösen példaszerű az apostoli egyház gyakorlata, amennyiben anyagi javaikat testvéri módon megosztották egymás között. Felismerték, hogy a mennyei Atyának szeretett gyermekei lettek Krisztusban, s ezért nem lehet a testvérek között nélkülöző. Ha az anyagi javakat a hívő közös használatba adja, akkor önmagát e javak gondos kezelőjének tekinti. Ahelyett, hogy kizárólagos jogot tartana fenn magának, ingyenesen hittestvérei rendelkezésére bocsátja azokat. Ezáltal is tanúságot tesz arról, hogy Isten népében Isten uralma van jelen.

Üres kézzel Isten előtt

Szerző:

Szegények és gazdagok a Bibliában

Ha valaki rendszeresen olvassa a Szentírást, akkor tudja, hogy számtalan olyan rész található benne, melynek értelmezése csak némi utánajárást követően lehetséges. Ilyen például a „boldogok a lelki szegények” kifejezés vagy éppen Ananiás és Szafira története. A Máté evangéliumában található részt Pecsuk Ottó, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, az Apostolok cselekedeteiben olvasható szakaszt pedig Thorday Attila, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára világítja meg az Új Ember olvasói számára.

– Hogyan szokták érteni a „boldogok a lelki szegények” kifejezést?

PECSUK OTTÓ: – Tapasztalataim szerint a legtöbben vagy semmit nem tudnak kezdeni vele, vagy esetleg viccelődve emlegetik a rossz megoldást, megoldásokat. De amikor a jó válasz felől érdeklődünk, akkor tanácstalanul megvonják a vállukat. A leggyakoribb félreértés, hogy a „lelki szegények” vagy „lélekben szegények” az értelmi fogyatékosokra vagy a buta emberekre vonatkozik, esetleg azokra, akiket „egyszerű” embereknek neveznek, akik az élet bonyolultságából és a nagy kérdésekből semmit sem értenek. De nyilván erről szó sincs ebben a jézusi mondásban.

Vallási nyelv és világi nyelvek

Szerző:

Konferencián találkoztak az európai teológusok

A nyár végén, augusztus 28. és szeptember 1. között tartotta meg konferenciáját a Katolikus Teológusok Európai Társasága. A tanácskozáson több magyar teológus is részt vett. Lukács László SchP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára – aki két éven keresztül a társaság elnökségének is tagja volt – a brixeni konferencián az egyik szekció ülését vezette. Tapasztalatairól, a teológia mai irányairól kérdeztük.

– Milyen tevékenységet végez a Katolikus Teológusok Európai Társasága?

– Ez a társaság 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy az európai teológusokat, teológiát oktató professzorokat összehozza. Ennek volt előnye és hátránya is, hiszen minden teológiai szakterület művelőinek – mint a morálteológusoknak, dogmatikusoknak – megvan a saját szervezetük. Ezzel viszont egy interdiszciplináris társaságot szerettek volna létrehozni, ahol a teológia valamennyi tudományága képviselteti magát. Megálmodója Peter Hünermann volt, aki először Münsterben, majd Tübingenben volt a dogmatika professzora. A kongresszust előbb háromévente rendezték meg, újabban már kétévente. A társaságnak vannak nemzeti szekciói – a magyart Perendy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára vezeti –, ahol a konferenciák közötti időszakban is folyhat a munka. Ezek a konferenciák nemcsak arra jók, hogy bizonyos témákat megbeszéljenek a teológusok, de személyes találkozásokra is alkalmat adnak.

Megtelt a nagy füzet

Szerző:

Találkozás Szász János rendezővel

Jóllehet itthon csak szeptember 19-én mutatták be, híre jóval megelőzte a premiert. Nem véletlen, hiszen magyar filmek közül elsőként nyert Kristály Glóbuszt a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Műsorra tűzték a torontói seregszemlén is, és Magyarország ezt a filmet nevezi az Oscar-díjra. Szász János – a Woyceck, a Witman fiúk és az Ópium rendezője – arra vállalkozott, hogy filmre viszi az 1956-ban Svájcba emigrált Agota Kristof (Kristóf Ágota) Trilógiájának első részét, A nagy füzetet. Szász Jánost a sötét tónusú, megrázó alkotás hátteréről kérdeztük. Először arról: miként lehet egy irodalmi művet hitelesen feldolgozni?

– A film és az írás két teljesen más műfaj. Az elsőnél sok múlik az olvasói képzeleten. A film viszont nagyon sok mindent megmutat, így a legtöbb esetben helyettesíti a képzeletet. Én a kettő közötti megoldások híve vagyok. Számomra ugyanis nagyon fontos a nézői képzelet. Ez a film is képekre épül, ám a történetnek nagyon sok hiátusa van. Méghozzá szándékosan, hiszen így a nézőnek kell kiegészítenie azt, hogy mi is történik.

Az adaptáció mindig nehéz. Fontos, hogy az ember ne úgy fordítsa ki a művet, mint egy tavaszi kabátot, hanem találjon magának olyan lényeges alapvetéseket, melyeket mindenáron követni fog, ugyanakkor ráleljen azokra a motívumokra is, melyeket mindenképpen el akar hagyni az eredeti műből. Az a görcsösség nincs bennem, hogy mindent meg kell mutatni, át kell emelni az irodalmi alkotásból. Minél lehetetlenebb ez a feladat – és ezek elég lehetetlen vállalkozások, az Agota Kristof-mű különösen nehéz volt – , annál izgalmasabb.

Meggyilkolták a cibakházi plébánost

Szerző:

A tettest elfogták Budapesten

Holtan találtak otthonában szeptember 11-én délelőtt egy hetvenkét éves cibakházi férfit. Az adatok szerint az idős ember bűncselekmény áldozata lett – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság, amely emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai ugyanaznap éjszaka egy fák közé szorult gépkocsit találtak Budapest XIII. kerületében. A rendőrségi nyilvántartás szerint a gépjárműnek a meggyilkolt Szarvas András cibakházi plébános volt a tulajdonosa.

A rendőrök rövid időn belül azonosították az emberölés elkövetésével gyanúsítható férfit. W. Renátó Zoltánt szeptember 12-én a délutáni órákban a Népligetben fogták el a BRFK munkatársai.

Frank palotára bukkantak

Szerző:

Igen ritkán találnak Magyarországon olyan emléket, amelynek létrejötte a VIII–IX. századra tehető. A zalavári régészeti ásatásokon most egy olyan palota alapfalai bukkantak elő, amelyet Arnold király, Nagy Károly dédunokája építtetett. Ezt igazolja többek között az is, hogy a palotát a frank építkezésekre jellemző, sárga homokkal kevert habarcs felhasználásával építették – a mai Németország területén található korabeli építményeknél ugyanilyen anyagot alkalmaztak. A feltárt épület alaprajzában, beosztásában a Nagy Károly idején épült paderborni királyi palotát mintázza.

Aktívan tanulni

Szerző:

A projektmódszer alkalmazása – a hittanoktatásban is

Ma már egyre több olyan eljárást alkalmaznak idehaza is az oktatásban, amely eltér a hagyományos – a tanár beszél, a diák pedig hallgatja – formától. Ezek közé tartozik a projekt- vagy más néven aktív tanulás módszere. Rivasz-Tóth Kinga pedagógust, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatóhelyettesét – aki szeptember 20-án a Jezsuita Sziget programsorozat keretében tart előadást e témában – a módszer részleteiről kérdeztük.

– Ezt a módszert azért hívhatjuk aktív tanulásnak, mert a diák nem csupán passzív befogadója, hanem cselekvő részese is a tanulási folyamatnak. Egyrészt irányító szerepe van, másrészt együtt is kell működnie a társaival. Ebben az esetben a tanár sem úgy van jelen a tanulók között, mint aki egyedüli birtokosa annak a tudásnak, melyet át kell adnia. A diák tehát irányítója és együttműködője a folyamatnak.

Már a spájzban vannak

Szerző:

Nem hiszem, hogy könnyen teljesíthető feladat lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok valamelyik – akár igazi, akár kitalált – elnökéről szólnak. S ha ezekhez még azokat a mozikat is hozzátennénk, melyekben az elnök csak mellékszereplő, akkor szinte biztos, hogy soha nem jutnánk a lista végére. Ennek okát szerintem mindenki tudja vagy legalább sejti. A mindenkori amerikai elnök ugyanis olyan hatalommal és befolyással rendelkezik, mely a modern kori történelemben egyedülálló. Ha tehát egy rendező igazán ütős, az egész világ sorsára ható történéseket szeretne filmre vinni, viszonylag kevés pénzből, akkor nem kell mást tennie, mint beleszőnie a cselekménybe az USA elnökét is.