Jazzpanoráma 2013

A „könnyűzene” ismert előadói igazán termékenynek számítanak, ha évente napvilágot lát egy-egy új albumuk. A szakavatott zenehallgatók pedig egyenesen azt szokták ajánlani, hogy érdemes egy kis szünetet tartani ez lehet akár néhány év is –, és ez idő alatt inkább koncerteken kell népszerűsíteni a zenekar legutóbbi lemezét. Mindez azonban a jazzelőadókra már nem igaz. Ők ugyanis képesek évente akár több magas színvonalú albumot is ki adni, nem beszélve arról a nem elhanyagolható tényről, hogy legtöbbjük két lemez között egy harmadik munkálataiban vesz részt közreműködőként.

Jaj a legyőzöttnek?

Senki nem vonhatja kétségbe – ismerve a XX. század történelmét, hogy létezik háborús bűncselekmény. Napjainkig követnek el katonák és politikusok olyan tetteket, melyek közege valamely fegyveres konfliktus. De ha valaki jobban beleássa magát a régebbi korok eseményeibe, azt is beláthatja, hogy például a Jeruzsálemet elfoglaló keresztesek vagy a Damaszkuszt meghódító mongolok ma szinte bizonyosan nemzetközi bíróság elé kerülnének. Minden esetre a háborús bűnös kifejezés a II. világháború lezárásával került a köztudatba, méghozzá nemcsak a nürnbergi, hanem a tokiói per vonatkozásában is. Bár több ország is szorgalmazta, ez utóbbi során a japán császár nem került a vádlottak padjára. Hogy miért nem? Ezt járja körül Peter Webber A háború császára (Emperor) című filmjében.

Megszabadulni bilincseinktől

Nemzeti zarándoklaton találkoztak a katonák

Ladocsi Gáspár tábori püspököt 1994-ben a Zala megyei Búcsúszentlászlóra hívták, hogy Fogolykiváltó Boldogasszony napján mutasson be szentmisét. Az akkori plébános, Horváth Albin kérésére ezen az ünnepen a következő években is ellátogatott ide a tábori püspök, immár a tábori lelkészi szolgálat tagjaival és a katonákkal együtt. Így jött létre a nemzeti zarándoklat hagyománya, melyet a Katolikus Tábori Püspökség szervez a katonáknak és családjaiknak. Idén a XIX. Nemzeti Katonai Zarándoklatot és VII. Családi Napot Makkosmárián rendezték meg.

Emberek, ha találkoznak…

DVD-ajánló

A történelem nagy alakjaira manapság mintha kevesebb figyelmet fordítanánk, mint egyik-másik celeb cseppet sem közhasznú munkálkodására. A bulvárlapok jóvoltából az úgynevezett hírességekről még azt is tudjuk, hova járnak vásárolni. Persze ezért nem csak a média felelős. Valljuk meg, sokszor már elegünk van a drámai esetekből, a tragédiákból. Hétköznapi történetekre vagyunk kíváncsiak. Ezért is lehetett akkora siker A király beszéde – rendezője Tom Hooper – című film. Ebben ugyanis a történelemkönyvek lapjairól ismert alak – nevezetesen VI. György brit uralkodó – emberi oldalát mutatták meg nekünk.

Talán a fenti alkotás sikerén felbuzdulva – Bafta-, Oscar- és Golden Globe-díjjal is jutalmazták – készítette el Roger Michell A király látogatása (Hyde Park on Hudson) című filmet, melynek egyik főszereplője szintén VI. György (Samuel West). A másik nem más, mint Franklin D. Roosevelt (Bill Murray), az Egyesült Államok egykori elnöke. Csakhogy…

Életszentsége példa

Átadták Mindszenty felújított szülőházát

Bensőséges ünnepségen adták át Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek csehimindszenti szülőházát szeptember 29-én. A szentmisét Veres András szombathelyi megyés püspök mutatta be, aki így fogalmazott: „Mindszenty nemcsak magyar népünknek, hanem az egész világnak üzent. Ebben a szentmisében a bíboros boldoggá avatásáért imádkozunk.” A bíboros életszentsége minta, amely mindannyiunk számára megmutatta, hogyan kell igaz keresztényként élni – emelte ki szentbeszédében a püspök. A szombathelyi Erkel kórus egyházzenei áhítata után az ünneplő sokaság átvonult a felújított házhoz, ahol Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke, V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, valamint Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke mondott rövid beszédet. A házat Veres András áldotta meg.

Másokért élő embereket nevelni

A közösségi szolgálat eddigi tapasztalatairól 2016. január 1-je után „az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása”. Ez a tevékenység a legtöbb iskolában újdonság lesz. Ezért is érdemes figyelni azokra a katolikus tanintézményekre – köztük a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumra – , ahol ennek a tevékenységnek már évtizedes hagyománya van. A tapasztalatokról Velkey Balázst, az iskola igazgatóhelyettesét, a program felelősét kérdeztük.

A törvény közösségi szolgálatról ír, de általában önkéntes munkaként szokták emlegetni…

– Mindenképpen érdemes különbséget tenni a kettő között. Mi a diákoknak kötelező közösségi szolgálatot szervezünk, ezért ebben az esetben önkéntességről nem beszélhetünk. Ugyanakkor olyan feladatokat adunk a fiataloknak, ahol a választhatóságot is szem előtt tartjuk, így a kötelező tevékenységen belül felkínáljuk az önkéntesség lehetőségét is. Sajnos észrevehető, hogy e kettő összemosása alkalmat ad a média számára az ilyen jellegű kezdeményezések lejáratására.

A hit hallásból ered

A kereszténységben – különösen a nyugati egyházakban, felekezetekben – a szónak, a beszédnek központi helye van. Ezért sem mindegy, hogy egy pap vagy egy lelkész mit mond a misén, az istentiszteleten. De az sem mellékes, hogy miként mondja. A prédikáció felépítésén, a hangsúlyozáson és a gesztusokon akár az is múlhat, hogy az üzenet tartalma eljut-e a hallgatósághoz. Éppen ezért a hittudományi főiskolákon, egyetemeken a leendő lelkipásztoroknak meg kell tanulniuk a retorika alapjait. Ezt a tárgyat nevezzük homiletikának. Most Szabó Lajos jezsuita szerkesztésében napvilágot látott egy olyan kötet, mely az Evangélikus Hittudományi Egyetem homiletika óráin elhangzott előadások szövegét tartalmazza.

Végképp eltévedve

Amíg létezik a film, addig fognak olyan alkotásokat készíteni, melyek a háborúk tragédiáit és hősies küzdelmeit mutatják be. S nemcsak azért kimeríthetetlen ez a téma, mert a történelem egy-egy epizódja, csatája önmagában is érdekes. Ha egy rendező azt szeretné, hogy szereplői igazán kiélezett helyzetekben mutassák meg, kik is valójában, akkor olyan környezetbe kell helyeznie őket, ahol dörögnek a fegyverek. Részben így tett Szergej Loznyica is Ködben című 2012-es alkotásával, ám mintha tovább is lépett volna eggyel.