Humanitárius segélyakció 1989-ben
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta a keletnémet menekülteket befogadó első táborát, ezzel pedig kezdetét vette az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakciója. Az évfordulón kétnapos ünnepséggel idézték fel az eseményeket.
Könyvespolcra
A teológusok sokszor rámutatnak arra, hogy nem az az igazi kérdés, van-e Isten, hanem az, hogy milyen. A keresztény kinyilatkoztatás is azért térhet el más vallásoktól, mert Istenről egyedi módon beszél. Bár szeretnénk, ha mindenki számára egyértelmű lenne, mit mond a keresztény hit Istenről, a tapasztalat azt mutatja, hogy sok embernek hibás az istenképe. Anselm Grün, a Bencés Kiadónál megjelent, Megbékélés Istennel című könyve sérült istenképünk gyógyítását szeretné elősegíteni.
Jól emlékszem, amikor először hallottam, amint Hugh Masekela így énekelt: „Bring back Nelson Mandela, bring him back home to Soweto!” Nem véletlen, hogy ezzel a Nelson Mandela visszatérését követelő számmal kezdődött a dél-afrikai jazz-zenész Tomorrow című lemeze, mely 1987-ben jelent meg. Ekkor Mandela már huszonhárom éve volt börtönben. A nyolcvanas évekre Mandela sorsa nem csak egy afrikai ország belügye volt. Személye jelképpé vált: ő volt a faji megkülönböztetés minden formája elleni tiltakozás megtestesítője. Elengedését ekkor már a keleti és a nyugati blokk is szorgalmazta – talán ez volt az egyik téma a kevés közül, amelyben egyetértettek –, ám a fehérek kormánya csak akkor kezdett tárgyalni vele, amikor már képtelenek voltak fenntartani a rendet a forrongó utcákon. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) legismertebb vezetőjének szabadon bocsátására azonban 1991-ig várni kellett. Ekkor Mandela hetvenhárom éves volt. Az egész életét meghatározó apartheidellenes küzdelem, a hosszú raboskodás végül nem volt hiábavaló: 1994-ben Dél-Afrika elnökévé választották.
Beszélgetés Nagy Elekkel, az Agra Kulturális Utazási Társaság tulajdonosával – Itt a nyár, a nyaralás ideje. Sokan csak úgy nekivágnak az útnak, bízva abban, hogy a szállást és az utazást maguk is meg tudják oldani. Ám a gördülékeny, gondtalan időtöltés reményében sokan fordulnak segítségért az utazási irodákhoz. Minél messzebbre utazik valaki, annál inkább érdemes a szervezést olyanokra bízni, akik már sokéves tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Az Agra Kulturális Utazási Társaság immár tizenhat éve igyekszik kielégíteni a legmagasabb igényeket Ázsia, Óceánia, Dél- és Közép-Amerika legizgalmasabb tájaira vezető kínálatával. Katolikus üzletembereket bemutató sorozatunkban a cég alapítójával, Nagy Elekkel elsősorban az utazás lelki dimenzióiról beszélgettünk.
Egy hét az Újszövetség jegyében
Idén először lesz hazánk a helyszíne a bibliatudósok nagy nemzetközi konferenciája, a Studiorum Novi Testamenti Societas (SNTS) éves közgyűlésének. Az eseményre öt kontinens egyetemeiről a világ legkiemelkedőbb Újszövetség-kutatói érkeznek.
Az SNTS-t 1945-ben, Oxfordban alapították, és minden évben más tudományos intézet nyerheti el az éves tudományos seregszemle rendezésének jogát. A 2014. augusztus 2-a és 9-e között, Szegeden zajló esemény a Szeged-csanádi egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében valósul meg. A konferencia fővédnöke Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke, védnökei Pálinkás József kormánybiztos, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Lelkigyakorlat szülőknek – az első gyerek után
Egy lelkigyakorlat általában a belső elmélyülés ideje. Ám ez nem zárja ki azt, hogy a résztvevők életében éppen aktuális gyakorlati problémák is előkerüljenek egy-egy ilyen alkalommal. Makkai László görögkatolikus egyetemi lelkész, pasztorál pszichológus, lelkigondozó nemrég házaspároknak tartott lelkigyakorlatot az első gyerek megszületése után felmerülő nehézségek témájában. Arról kérdeztük, miért sodorhat válságba egy házasságot a gyerek megszületése, és hogyan lehet túljutni az akadályokon.
A Hajdúdorogi egyházmegye szórványhelynöksége évente két alkalommal szervez elsősorban családokat megszólító lelkigyakorlatot Budapesten. Ezeken az alkalmakon mindig egy konkrét kérdést járunk körül. Azért választottam ezt a témát, mert az első gyerek megszületésével a házastársak élete egy rendkívül érzékeny szakaszba lép. Sajnos manapság a legtöbb válás – vagy az ide vezető kezdeti bonyodalom – az első gyermek megszületése után történik. Ilyenkor olyan változáson megy keresztül a család, melyre sem lelkileg, sem fizikailag nincs felkészülve.
A Schönstatt apostoli mozgalom száz éve
Kettős jubileumot ünnepelt a magyar Schönstatt család. A nemzetközi Schönstatt mozgalom alapításának századik, az óbudavári Schönstatt-kápolna alapkőletételének tizedik évfordulóján az ország egész területéről több százan – családok, fiatalok és idősebbek – jöttek el Óbudavárra hálát adni azért, hogy az elmúlt évtizedekben kézzelfoghatóan növekedett a „kegyelmi tőke”.
A nemzetközi Schönstatti apostoli mozgalmat 1914. október 18-án alapította Joseph Kentenich pallottinus szerzetes. Ennek a katolikus megújulási törekvésnek a kegyelmi forrása az a Szűzanyához fűző szeretetszövetség, melyet Kentenich atya és a diákokból álló közössége először kötött meg nem sokkal az első világháború kitörése után. Az alapító szándéka az volt, hogy segítse a fiatalokat „a szilárd, szabad, apostoli keresztény személyiség kiművelésében”. A Schönstatt mozgalomban mindenki megtalálhatja az élethelyzetének és hivatásának legmegfelelőbb közösségeket (fiúk, lányok, nők, férfiak, családok, papok, nővérek). Magyarországra, közelebbről Óbudavárra Gódány Róbert és Rita a családmozgalmi ágat hozta el 1980-ban. Ebben leginkább Tilmann Beller schönstatti atya volt a segítségükre, aki egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig támogatta a magyar Schönstatt mozgalmat. A mag jó földbe hullt, hiszen a nyári családnapokon 2013-ban már csaknem százhatvan család vett részt. Ma itthon megtaláljuk a fiúk, illetve a lányok mozgalmi ágát is.
Könyvespolcra
Szinte mindenki hallott már a „középső gyerek szindrómáról”. Ha három gyerek van a családban, akkor a második olyan viselkedési jegyeket mutat majd, melyeket a másik kettőnél egyáltalán nem találunk meg. A szendvicsgyerek nem élvezi sem a legnagyobb, sem a legkisebb testvér előnyeit. Nálunk a családban a középsőnek született fiam hol a nagyok, hol a kicsik közé tartozik, attól függően, hogy milyen helyzetben kell besorolni őket. De vajon számít-e az is, hogy valaki elsőnek vagy esetleg utolsónak született a testvérek közül? Az amerikai pszichológus, Kevin Leman szerint igen. A Harmat Kiadónál megjelent Születési sor(s)rend című könyvéből a részletekkel is megismerkedhetünk.
