Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

„A háború őrültség”

Szerző:

Az első világháború áldozataira emlékezett Ferenc pápa azon a szentmisén, melyet az olaszországi Fogliano-Redipugliában található katonai emlékhelyen mutatott be több ezer résztvevő jelenlétében. A katolikus tábori püspökség szervezésében nyolcvan magyar katona is elzarándokolt erre az alkalomra. A küldöttség a pápai mise után a helyi osztrák–magyar temetőben és a Visintiniben található magyar kápolnánál hajtott fejet az első világháborúban elesett katonák előtt.
A történészek tizenkét isonzói csatát tartanak számon, ezek közül az első öt folyamán közvetlenül Redipuglia mellett húzódott a front.

Összefűzni, ami összetartozik

Szerző:

Kapcsolatépítő látogatáson járt Stuttgartban a KÉSZ küldöttsége

 

Amikor a határon kívüli magyarságról esik szó, általában a Kárpát-medencében élőkre szoktunk gondolni. Pedig a világ számos pontján élnek még magyarok, egyes térségekben akár több ezren is. E helyek közé tartozik Stuttgart és környéke is. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szeptember első hétvégéjén kétnapos látogatást tett az itt élő katolikus közösségnél. A találkozás eredményeképpen együttműködési megállapodás aláírására is sor került a határon túli kapcsolatok elmélyítése érdekében.

Igen a találkozásra

Szerző:

Könyvespolcra

 

„Más vallások tagjainak a jelenléte a szomszédságunkban mára elkerülhetetlen kulturális valóság lett. Ráadásul a globalizáció a más vallásokhoz tartozó embereket egy új társadalmi és politikai összefüggésbe helyezi, az internet pedig azonnali kapcsolatot létesít az emberek között, elérhetést biztosítva más vallások szövegeihez, hagyományaihoz és szertartásaihoz.” Így jellemzi a jelenlegi helyzetet Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke legújabb, Hidak a vallások felé című könyvében.

Nyugaton a helyzet változott

Szerző:

Bár már az ókorban fontosnak tartották a történelem ismeretét, az már nagy kérdés, hogy mire megy az emberiség a több ezer éve felhalmozott tudással. Cicero még optimista volt – a történelem számára az élet tanítója –, kortársunk, Sting viszont már arról énekelt, hogy a történelem nem tanít semmire. Vagy mi nem akarjuk meghallani a hangját.

De tegyük fel, hogy nyitottak vagyunk, és számunkra fontos, hogy a múlt eseményeit ismerjük. A fiatalabb nemzedék manapság már nem egy ideológia által átírt történelmet tanul, ám az idősebbek rákényszerülnek arra, hogy egykor szerzett ismereteinek – vagy legalább egy részüknek – utánajárjon és helyesbítse azokat. Vajon honnan tájékozódunk, ha az iskolapadot már kinőttük? Filmekből, regényekből vagy visszaemlékezésekből? Esetleg mindegyikből?

Hittel a magyar Bermuda-háromszögben

Szerző:

Interjú Dávid Ferenccel, a Pharma Press ügyvezető igazgatójával

Keresztény vállalkozókat bemutató sorozatunkban ezúttal Dávid Ferenccel, a Pharma Press nyomdaipari vállalkozás ügyvezető igazgatójával beszélgetünk.

– A családjában milyen szerepe volt a vallásnak?

– Békéscsabán születtem, ahol minden vasárnap édesapám vitt el misére. Ez azért érdekes emlékem, mert édesanyám, aki gimnáziumi tanár, nem mert eljönni velünk, nehogy megtudják a munkahelyén. Nem is gondoltuk róla, hogy vallásos. Amikor később Pécsre költöztünk, ahol sok templom volt, ő is elment valamelyikbe, amelyik kevésbé volt szem előtt. Jellemző e kor ellentmondásosságára, hogy miközben a templomokban és a hittanokon szívtam magamba a hit igazságait, az általános iskolában fel kellett kötnünk az úttörő nyakkendőt. Középiskolába a ciszterciek Nagy Lajos Gimnáziumába jártam, ahol az igazgatónak köszönhetően alig volt érezhető a hivatalos ideológia hatása.

A semmi ágán

Szerző:

Mivel sokat járok a fővárosi Dohány utca és az Erzsébet körút táján, szinte mindennap látom az egyik közlekedési tábla hátára felírt kérdést: A minden semmi, vagy a semmi minden? Lehet, hogy a szöveg írója Jean-Paul Sartre klasszikusát, A lét és a semmi című művet olvasta éppen, vagy esetleg Martin Heidegger szavai jutottak eszébe: „Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?” De az is lehet, hogy csak megnézte Terry Gilliam legújabb, Zéró teoréma című filmjét, melyben a főhősnek az a feladata, hogy egy szuperszámítógépen addig próbálkozzon matematikai egyenletek tömeges összefűzésével, míg az eredmény nulla nem lesz. Így bebizonyosodna, hogy a minden semmi és a semmi minden, azaz a lét értelmére irányuló kérdés értelmetlen.

Krimi vagy dráma?

Szerző:

Előfordul, hogy egy film kriminek (vagy thrillernek) indul, de aztán egyszer csak társadalmi drámává alakul, és mi azon kapjuk magunkat, hogy a világ egy részéről és az ott élő emberekről tudtunk meg valami fontosat; amire sokáig emlékezni fogunk…

Cary Fukunaga 2009-es Sin Nombre című, számtalan díjjal kitüntetett filmje első látásra egy mexikói bűnbanda viselt dolgairól szól. A csoport annak a Mara Salvatruchának, rövidített nevén MS-13-nak a tagja, melyet salvadori bevándorlók még a nyolcvanas években alakítottak Los Angelesben, eredetileg azért, hogy honfitársaikat megvédjék a többi bandától. Ez a nemzetközi bűnszervezet manapság harmincezer tagot számlál, és jelen van egész Közép-Amerikában, az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Spanyolországban. E szervezetnek a tagja a tizenéves Will, bandabeli nevén El Casper (Edgar Flores).

Ő az „Úrtól választott királyoknak egyike” lett

Szerző:

Szent István a történész szemével

„Egy évezred választ el minket attól a Magyarországtól, amelyben Szent István született, és amely hosszú uralkodása alatt sorsdöntő átalakuláson ment át. De egyáltalában megismerhetjük-e a maguk emberi mivoltában olyan régen lezajlott események szereplőit? A kérdés majdnem olyan régi, mint a történettudomány, a felelet pedig főként a forrásoktól függ, de attól is, hogy meg tudjuk-e igazán érteni a régiek szavát.” Így kezdi Bogyay Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora Szent István királyról írt könyvét. A felvetett kérdés ma is aktuális: mi tudható valójában államalapító királyunkról, és milyen tévhitek élnek még bennünk személyéről és koráról? A válaszokat Baják László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa adta meg számunkra.