Szabadságra vezető út

Hálaadás a megszentelt élet évéért – Hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent, és reménységgel átölelni a jövőt. Ezeket a célokat tűzte elénk Ferenc pápa, amikor 2014 őszén meghirdette a megszentelt élet évét. Ez az eseményekben gazdag esztendő február 2-án véget ért. Ebből az alkalomból kérdeztük Labancz Zsolt piarista tartományfőnököt, a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának elnökét és Deák Hedvig domonkos általános főnöknőt, a Női Szerzetesrendek Konferenciájának elnökét.

Ti vagytok a föld sója

Ökumenikus imahét a keresztények egységéért – „Krisztus szavait a föld sójáról a tanítványok egész közösségéhez intézi. Nekünk, keresztényeknek közösen is tanúságot kell tennünk Krisztusról. Jézus maga mondja rólunk: »Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy, és én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.«”

Krisztustól kapott feladat

A Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében mutatták be az érdeklődőknek A szembenállástól a közösségig című evangélikus–katolikus dokumentum magyar fordítását. A szöveget a Lutheránus–Római katolikus Egység Bizottsága a reformáció 500. évfordulójára készülve állította össze abból a célból, hogy a katolikusok és az evangélikusok „növekedjenek a kölcsönös megértésben és az egymás iránti tiszteletben”.

Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük

Interjú Fabiny Tamás evangélikus püspökkel – „Voltak csúnya idők közöttünk. Gondoljatok az üldözésekre. Bocsánatot kell kérni ezekért, és a megosztottság botrányáért. Kérjük a kegyelmet az Úrban kiengesztelődött sokszínűségért Istentől, aki eljött hozzánk, hogy szolgáljon, nem azért, hogy őt szolgálják” – többek között ezekkel a szavakkal szólt Ferenc pápa novemberben a lutheránus közösség tagjaihoz, amikor látogatást tett a római evangélikusoknál. A II. vatikáni zsinat óta a katolikus és az evangélikus egyház között már nemcsak megbékélésről, hanem együttműködésről is beszélhetünk. Az ökumenikus imahét alkalmából Fabiny Tamással, az északi evangélikus egyházkerület püspökével beszélgettünk.

Megmaradunk-e gőgünkben?

Hetesi Zsolt fizikus az ember–Isten és az ember–természet viszonyáról – Árvizek és aszály; meleg telek és hideg nyarak; pusztító trópusi ciklonok és özönvízszerű esőzések, éhínség és politikai feszültségek. Hosszan folytathatnánk azoknak a jelenségeknek a sorát, amelyek arra utalnak: a Föld időjárása változik, a környezet szennyezése elképesztő méreteket öltött, s mindez globális társadalmi feszültségekhez vezetett. Az embernek az lett volna a feladata, hogy „őrizze és művelje” az Istentől kapott kertet, ám napjainkra a természet pusztítása már létünket fenyegeti. ­Hetesi Zsolt fizikus, számos egyetem oktatója évek óta járja az országot, ismeretterjesztő előadásokon beszél az ember környezetre gyakorolt hatásáról, és igyekszik cselekvésre ösztönözni hallgatóságát. Nemrég a parlamentben megtartott teremtésvédelmi konferencián is felszólalt. Arra kértük, fejtsen ki bővebben néhány kulcskérdést az Új Ember olvasói számára.

Odaadás és alázat a végsőkig

Beszélgetés Kocsis Fülöp metropolitával – Idén nagy és örömteli változások történtek a magyarországi görögkatolikus egyház életében. Ferenc pápa március 19-én metropolitai székké emelte a Hajdúdorogi egyházmegyét, s ezzel kezdetét vette egy új egyházszervezet kiépítése. Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolitát az átalakulás mellett a családszinódusról és a karácsony teo­ló­giá­já­nak keleti megközelítéséről kérdeztük.