A hegyi beszédet követve
Fotó: Koprivanacz Kristóf

 

A szertartáson Fekete Szabolcs és Retkes Zsolt iskolalelkészek, valamint a székesegyház lelkipásztorai koncelebráltak. Szentbeszédében Bábel Balázs arról szólt, hogy a nagyböjti idő az elmélyülés, az összeszedettség megszentelt ideje. Ezért olvassa az Egyház ebben az időben a szentmisékben Jézus legnagyobb erkölcsi útmutatást adó tanítását, a hegyi beszédet.
Ez az evangéliumi szövegrész nagyon sok vitára adott alkalmat az Egyház története folyamán. Magyarázni kell a mondatait – tette hozzá a főpásztor, és leszögezte: jó példa ez arra, hogy a Katolikus Egyház nagyon helyesen jár el akkor, amikor azt mondja, a Szentírás magyarázatot kíván. Nem elegendő, ha a magunk elgondolásai szerint értelmezzük a Bibliát – az így keletkező tévedések, félreértések alapján születnek a különböző szekták is.
Az evangéliumi tanításhoz kapcsolódóan az érsek hangsúlyozta: az irgalom a legmagasabb rendű erkölcsi magatartás. Az irgalom nem feltétlenül pénzadományt jelent – mondta –, viszont mindig kapcsolódik a megbocsátáshoz. Az irgalmas szamaritánus, ha a rokonát mentette volna meg, nem lett volna dicséretre méltó. Ám mivel egy régi ellenséget, egy zsidó embert segített meg, ezért tettében benne volt a megbocsátás is.
Az érsek felidézte Victor Hugo A nyomorultak című regényét. Mindenki ismeri azt a részt, amikor a szökött fegyencet a nyomozó visszaviszi az öreg plébánoshoz, aki az ellopott kegytárgyakról azt mondja, ő ajándékozta azokat a bűncselekménnyel vádolt embernek. Az irgalomnak ez a gesztusa olyan erős hatással van a bűnözőre, hogy megtér. E jelenetet lélektanilag sokan kifogásolták, mondván, hogy nem valószerű. A börtönben dolgozók is gyakran érzik úgy, hogy a fogvatartottak megtérése nem minden esetben őszinte. Ennek ellenére az irgalom és a megbocsátás, ha nem vált is ki közvetlenül fordulatot, mégis jobbá tesz minket. Végül is ilyenkor Istent utánozzuk, aki felkelti napját jókra és gonoszakra egyaránt. Ezért mondja Jézus: „legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes”. A tökéletesség pedig a legmagasabb rendű erkölcsi cselekedetet viszi végbe: a megbocsátás tettét. Aki ezt megpróbálja, az Istent akarja követni. Embernek lenni az embertelenségben nem mást jelent, mint hasonlítani Istenre. Rengeteg alkalom van erre a mai világban – hangsúlyozta Bábel Balázs.
A Ne ítélkezz! jézusi parancsról is elmélkedett a főpásztor. „Jézus nem vonta kétségbe a fennálló társadalmi rendet – emlékeztetett. – Azt tanította: Adjátok meg Istennek, ami az Istené, s a császárnak, ami a császáré. Az ellene folytatott perben éppen az mutatkozott meg, milyen rosszul működött az igazságszolgáltatás. Pilátus jól tudta, hogy Jézus nem követett el bűnt, de félelemből kiszolgáltatta őt a csőcseléknek. Jézus nem ítéletmentességet hirdetett, hiszen ebben az esetben semmilyen rangsort nem lehetne felállítani a dolgok között, sem a művészetben, sem a tudományban, sem az élet más területein. Ő azt tanította, hogy sohasem szabad elítélni az embert mint személyt, hiszen az bezárná egész jellemét, és kilátástalanná tenné további életútját. Ebben a formában nem szabad ítélkezni. Jézus különbséget tett a bűn és a bűnös között.”
A jó ügyvéd nem tagadja le a bűnt, látja azt, de keresi a mentő körülményeket. Gondoljunk a házasságtörő asszony esetére – mondta Bábel Balázs. – A törvény szerint meg kellett volna kövezni őt. Jézus nem azt akarta, hogy hunyjanak szemet a bűne felett, hanem azt mondta az asszonynak: „menj, és többet ne vétkezzél”. A bűnt bűnnek mondja, de nem ítéli el az embert úgy, hogy az többé jó nem lehet. Főként a pedagógusoknak kell vigyázniuk erre. Nem szabad korlátozniuk a gyermekeket, hanem segíteniük kell a fejlődésüket. Az emberből, még a rossznak látszóból is ki kell hozni a legjobbat.
Végül az adakozásról beszélt a kalocsa-kecskeméti érsek. Felhívta a figyelmet rá, hogy amikor Jézus azt mondja, jó mértékkel, bőségesen adakozzunk, nem az emberi mértékre gondol. Az ember az „adok, hogy adj” elv alapján cselekszik. Istent azonban nem lehet felülmúlni nagylelkűségben; a mi jóságunkat is többszörösen adja vissza.
A tanári hivatásnak is fontos tulajdonsága, hogy a befektetett munka nem azonnal térül meg. Ám később kiderül: akiről nem is gondoltuk volna, végül komoly emberré vált. A pedagógus türelme és szeretete, szolgálata nélkül ez nem lett volna lehetséges – mutatott rá Bábel Balázs érsek.
A zarándoklat a szentmise után előadásokkal és beszélgetéssel, valamint szentségimádással folytatódott.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..