Viskók és kastélyok

A költések száma változó. Vannak fajok, amelyek évente csak egyszer, mások kétszer, sőt például a városi fekete rigók akár háromszor is nevelhetnek fiókákat. Az, hogy hová, milyen fészekbe kerülnek a tojások, fajonként változó. Vannak egyszerű viskók és nagyszerű kastélyok is. A parti madarak, például a hazánkban gyakori bíbic megelégszik a tocsogós rét vagy legelő egy kis talajmélyedésébe összehordott néhány szál gazzal. Négy, körte alakú tojása viszont olyan terepszínű, hogy beleolvad a környezetébe, alig lehet észrevenni. Általában több pár költ egymás közelében, és a közeledő tojásrablót, például a dolmányos varjút közösen támadják hangos vészkiáltásokkal.
Szerény fészket építenek a sirályok is, de miután telepesen, több százan vagy ezren fészkelnek együtt, a közeledő vélt vagy valós ellenséget rikácsolva igyekeznek elűzni. A szegedi Fehér-tó Korom-szigetén figyeltem meg, hogy az ott költő dankasirályok nyújtotta védelmet más madarak is kihasználták, több böjti réce is kotlott békében a sirályfészkek mellett.
Nagyon silány fészket építenek a galambok, a balkáni és a vadgerle, valamint az örvös galamb. Kis ágacskákból összetákolt otthonuk fala annyira vékony, hogy a két fehér tojást alulról is mindig látni lehet.
A harkályok odút vésnek a költéshez, és a nagyobb biztonságot jelentő üregekben fiókáik „kényelmesen”, lassan fejlődnek. Több időt töltenek odabent, mint például a rigófélék kicsinyei, amelyek már akkor kiugrálnak a fészekből, amikor még nem tudnak repülni.
A füsti fecske istálló gerendájához tapasztott fészke igazi mestermű; apró sárgalacsinokból készül. A csésze alakú, felül nyitott fészekhez több mint ezer kicsi galacsin szükséges. A két madár ezeket – különösen száraz időjárás esetén – néha nagy távolságból kénytelen hordani. Kiszámították, hogy a pár körülbelül 220 kilométert repül anyag­gyűjtés közben.
A gólyák az én gyermekkoromban még a kis falusi házak oldalnyílású, széles kéményeire építették fészkeiket, ma a villanyoszlopok fölé erősített fészektartó állványokon növekednek a fiókák a hatalmas gallyfészkekben. Az évente tatarozott fészek súlya akár több mázsa is lehet.
A kis énekesek túlnyomó többsége minden évben új fészket készít. A sasok, például a hatalmas rétisas viszont a gólyákhoz hasonlóan sok éven át ugyanabban a magas fa koronájában épült, idővel szintén hatalmasra nőtt fészekben költ, oda rakja le egy vagy két tojását.
Vannak apró madarak is, amelyek ha nem is nagy, de művészi otthont építenek. A kis függőcinege a vízparti fűzfa lehajló ágának végére szövi-fonja zacskó alakú, igazi mesterműnek számító fészkét. A pár közösen dolgozik, de amikor elkészültek, és már a tojásrakás is megkezdődött, a hím elhagyja párját, és a közelben új fészek építésébe, új tojó csalogatásába kezd. A szellő ringatta fészekben így a tojó egyedül neveli fel a fiókákat.
Bármikor látom, mindig megcsodálom az őszapó ugyancsak remekműnek számító fészkét. Főleg mohából készül, kívülről zuzmók álcázzák, a zacskó alakú fészeknek csak egy szűk bejárónyílása van. Korán, márciusban építkezik a pár, de a fiókák nem fáznak meg. A két apró, hosszú farkú madár rengeteg pihetollat hord otthonuk belsejébe. Német tudósok több mint kétezer ilyen pihét számoltak egyetlen fészekben. A két madár mindig együtt mozog, és néha akkora pihét hoznak, hogy szinte elbújnak mögötte, csak a hosszú farkuk látszik. Sokszor figyeltem őket. Megérkeznek, egyikük beviszi a hozott tollat, a másik kint várakozik, és közben finoman cserregve tartják a kapcsolatot egymással. Aztán együtt repülnek újabb pihetollakért.
A madárfészek a természet egyik csodája. Még kíváncsiságból se háborgassuk otthonaikban a fiókáikat nevelő madarakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..