Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Bognár István csornai származású győri városplébános volt.
A premontrei templom Szerecsen Mária néven emlegetett kegyképét 1757 körül Schrabel (Schrábl) Tádé hozta magával a morvaországi Hradischból (Magyarhradis, Uherské Hradištĕ). A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult, innen kapta az elnevezését. A Boldogasszony-kegykép előtt történt csodás gyógyulások hatására indultak meg a zarándoklatok a templomhoz. A kép sértetlenül került ki az 1790. évi tűzvészből is, s ezután a búcsújárások még több embert vonzottak. A kegykép búcsúját május utolsó vasárnapján és Nagyboldogasszony ünnepén tartják.
Szentbeszédében Bognár István a premontrei templomhoz fűződő gyermekkori emlékeiről beszélt, majd a napi evangéliumi szakaszhoz kapcsolódóan a béke fontosságát hangsúlyozta.
Arra biztatta a zarándokokat, hogy egyre inkább bízzák magukat a Szűzanya szeretetére, gyakran kérjék közbenjárását, és továbbra is nagy buzgósággal vegyék körül a kegyképet, mert a Rábaközi Boldogasszony napjainkban is tehet és tesz csodát.
A búcsúra gyalog, biciklivel és busszal nagy számban érkeztek hívek, a környező településekről is.
A búcsúünnep keretében délután a csornai II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola óvodásai részvételével megtartották a szokásos gyermekmegáldást. A Rábaközi Boldogasszony közbenjárását és Szent Fiának áldását kérték a jelenlévőkre és családjukra.
A gyermekeket Boldvai Márton Bertalan, a csornai apátság perjele és Horváth János premontrei szerzetes áldotta meg.
Forrás és fotó: Csornai Premontrei Apátság Facebook-oldala
