A féktelen haladáshit a peremre szorította a történettudományt – mondta a pápa március 7-én a Pápai Történészbizottság fogadásakor. Pozitivista és materialista ideológiák felelősek azért, hogy a történettudomány komoly válságba jutott és létéért kell küzdenie. Bírálta, hogy a tantervekben és tanulmányi programokban kihagynak egész korszakokat. A történelmét felejtő társadalom elveszíti a történelem folyamán megszerzett érzékét az együttélésre és a jövőbeni célokra. Ugyanakkor hajlamossá válik az ideológiai manipulációk befogadására. „Miként az emlékezetvesztés az egyes ember esetében önazonossága elvesztését okozza, ahhoz hasonlóan következik be ez a jelenség az egész társadalom vonatkozásában.” Az egyház különösen érdeklődik a szellemtudományok iránt, mert az egyházi cselekvést mindig történeti összefüggések határozzák meg. „Az egyház nem e világból való, de a világban és a világért él” – mondta a Szentatya. (KAP)
A kínai katolikusokról tárgyaltak
A Vatikánban március 10. és 12. között ülésezett az a szakértő bizottság, amelyet XVI. Benedek pápa tavaly kért fel a kínai katolikusok helyzetének figyelemmel kísérésére. Megbeszélték a pápa tavaly június 30-i levele óta történt fejleményeket. A pápa tavalyi levelében teljes vallásszabadságot kívánt Kínában, és az állami hatóságok egyházi ügyekbe történő beavatkozásának megszüntetését. A megbeszélésen kuriális vezetők és kínai főpásztorok vettek részt, köztük Joseph Zen Ze-kiun hongkongi bíboros érsek. (KAP)
Az Opus Dei prelatúra jubileuma
A Szent Kereszt Pápai Egyetem II. János Pál aulájában tanulmányi napot tartottak március 10-én a negyedszázados évforduló alkalmából. Egyházi szakértők és személyiségek gyűltek össze, hogy elmélyítsék az első személyi prelatúra teológiai és jogi jelentését. A „személyi” jelző azt jelenti, hogy a prelátus joghatósága nem korlátozódik egy meghatározott földrajzi területre, hanem különböző egyházmegyékhez tartozó hívekre vonatkozik. Ezek a hívek tagjai egyrészt annak az egyházmegyének, amelynek területén laknak, és egyben a személyi prelatúrának is. (Vatikáni Rádió)
Galilei-szobor csak jövőre
A természettudós szobrának felállítására a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem kerül sor. Az olasz média a közelmúltban arról adott hírt, hogy Galileo Galilei (képünkön) (1564-1642) életnagyságú szobrát a vatikáni palota kertjében állítják fel, nem messze attól a helytől, ahol Galilei 1633-ban, pere idején raboskodott. Az avatás dátumát 2009-re halasztották. A KNA kérdésére a Pápai Tudományos akadémia kancellárja, Marcelo Sanchez Sorono püspök úgy nyilatkozott, hogy az akadémia már 1998 óta tervezi, hogy prominens társalapítójának szobrot állít, ennek anyagi alapjai azonban hiányoznak még. (KNA/Magyar Kurir)
