Vajon demokrácia van a mennyországban?
Fotó: Merényi Zita

 

A budapesti Zappa Caféban rendezték meg február 27-én a „Szólj be a papnak” beszélgetéssorozat következő alkalmát. Ezúttal Gombkötő Beáta evangélikus lelkésznő, Fábry Kornél római katolikus pap és Boros Dávid baptista lelkipásztor várta a „beszólásokat”, és válaszolt a kérdésekre. Az est során a résztvevők mikrofont ragadva, közvetlenül, vagy kérdésüket papírra vetve, névtelenül is megszólíthatták a három válaszadót. Kereszténység, politika, közélet – ez volt a beszélgetés témája. A sorozat célja, hogy az érdeklődők olyan kérdésekre is választ kaphassanak, amelyeket máskor nem mernek, vagy nem tudnak feltenni a lelkipásztoroknak.
Az első kérdés arra vonatkozott, vajon demokrácia van-e a mennyországban. Fábry Kornél válaszában leszögezte: ő még nem járt ott, de földi életében afelé törekszik. Majd hozzátette: szerinte a mennyek országában nem demokrácia van, hanem teokrácia, s mivel Isten maga a szeretet, így ott a szeretet uralkodik. Boros Dávid baptista lelkipásztor édesapja egy mondását idézte: a demokrácia csupán a vezetők megválasztásáig tart.
A számtalan kérdés között előkerült az is, hogy az egyházak papjai, lelkipásztorai politizálhatnak-e a szószékről. Vajon az egyházak vezetői megmondják-e a lelkészeknek, hogy miről beszéljenek? A válaszokból kiderült, hogy van, aki a lelkészi munkáját is otthagyná, ha nem szólhatna szabadon. Más azt hangsúlyozta, hogy a lelkipásztor feladata az igehirdetés, a napi szentlecke, az olvasmány és az evangélium kifejtése, illetve a tanítás.
Felmerült az államvallás és a korrupció kérdése, valamint a diktatúra és a vallás közötti ellentét témája is. A beszélgetés résztvevői azt vizsgálták, szerepet vállalhat-e a politikában olyan személy, akire a hívek lelkipásztori ellátását bízták. A baptista lelkipásztor válaszából kiderült, hogy az ő egyháza nem támogatja ezt. Fábry Kornél hangsúlyozta, hogy a Katolikus Egyház kimondottan tiltja a papjainak, hogy bármely párt tagjai legyenek. Az Evangélikus Egyház lelkészei közül viszont már többen is politizáltak a jobb-, illetve a baloldalon. Gombkötő Beáta ugyanakkor hangsúlyozta: annak, aki öt éven át nem végez lelkipásztori munkát, több vizsgát is újra le kell tennie ahhoz, hogy ismét egy közösség lelkésze lehessen.
A kérdések között elhangzottak a következők is: Miként élik meg a katolikusok, hogy sokan mást gondolnak a migrációról, mint Ferenc pápa? Jó-e, ha a Katolikus Egyház megpróbál kompromisszumot kötni a Kínai Népköztársasággal? Miként valósult meg hazánkban az egyház és az állam szétválasztása? Utóbbi kérdéssel kapcsolatban a válaszadók hangsúlyozták: az állam nem kegyet gyakorol, amikor bizonyos fel­adatokra pénzt ad az egyházaknak, hiszen például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális ellátás terén az egyházak az állami feladatok egy részét vállalják magukra, így minden állampolgár érdekében végzik a tevékenységüket. Az állam által nyújtott anyagi támogatással kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy vajon a hatalom kér-e, illetve várhat-e bármilyen „ellenszolgáltatást” a támogatása fejében. Mindhárom felekezet képviselőjének válasza az egyértelmű nem volt. Az evangélikus lelkésznő az állami támogatások jelenlegi elosztásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az evangélikusok a többi felekezethez képest jóval kisebb összeget kaptak. Hozzátette: ennek oka talán az lehet, hogy egyháza püspökei némi kritikával illették a kormányt.
Napi politikai kérdések is előkerültek a beszélgetés során. Kire kell, kire lehet szavazni a közelgő választásokon? Vajon a papok, a lelkipásztorok elmennek-e szavazni? A meghívott vendégek mindannyian egyetértettek abban, hogy olyan személyek méltók a bizalmunkra, akik tiszteletben tartják az egyházak által képviselt értékeket. Ezzel kapcsolatban nyomban felvetődött egy újabb kérdés: Mit lehet kezdeni azokkal a politikusokkal, akik a kereszténységre hivatkozva csábítják magukhoz a választókat, ám cselekedeteik nincsenek összhangban a jézusi szeretetparanccsal?
Nagy gondot jelent, hogy Jézus nem indul a választásokon – jegyezte meg viccesen Fábry Kornél. Majd arra figyelmeztetett, a választónak arra a személyre, illetve pártra kell voksolnia, aki vagy amely valóban azokat az értékeket képviseli, amelyek a legközelebb állnak a krisztusi tanításhoz.
Nekünk, az egyház tagjainak ezen értékek mentén kell keresnünk a jövő útját. Ha egy-egy politikus – szavazatszerzés érdekében – felhasználja kampányában a keresztény vagy a katolikus szót, az ellen nemigen tehetünk semmit. Ám bölcsnek kell lennünk, és felismerünk a hazug gondolatokat, tetteket – figyelmeztetett a katolikus lelki­pásztor. Hozzátette: ha egy ilyen politikus belépne hozzá a gyóntatófülkébe, akkor minden bizonnyal megfeddné, hiszen gyónáskor a pap az irgalmas Atyát képviseli, de bírói szerepe is van.
Az iszlám európai jelenléte, a migráció kérdése is terítékre került. A válaszadók egyet­értettek abban, hogy Európa gyökerei meggyengültek, így nagyobb teret nyerhet az iszlám. Hozzátették: magunkat kell megerősítenünk ahhoz, hogy belássuk, nem csupán „idegenben” lehet missziós tevékenységet végezni. A kontinensünkre érkezőknek is felmutathatjuk hitünk értékeit.
Mivel a meghívott lelkipásztorok az idő szűke miatt nem tudtak foglalkozni az előzetesen írásban feltett kérdések mindegyikével, ezért ígéretet tettek arra, hogy a „Szólj be a papnak” beszélgetéssorozat honlapján folytatják majd a válaszadást. Érdemes tehát felkeresni a weboldalt, illetve tájékozódni a következő beszélgetés helyszínéről és időpontjáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.