Újabb ingatlanokat adnak vissza Erdélyben

A visszaszolgáltatott ingatlanok között van egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi pénzügyi palota és a Maros művészegyüttes székházául szolgáló marosvásárhelyi műemlék épület.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államtitkára szerint a magyar egyházak viszonylag jól állnak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzése terén. Erdélyben ugyanis – a Kárpátokon túli térségekkel ellentétben – telekkönyvi rendszer működött, így nem jelent különösebb gondot a tulajdonjog bizonyítása.

Körülbelül hétezer államosított ingatlant kértek vissza az egyházak az ezredforduló után meghozott úgynevezett restitúciós törvények alapján. Ezek közül ezerötszáz-ezerhatszázra tehető a magyar történelmi egyházak követelése. A magyar egyházak ingatlan-visszaigényléseinek körülbelül kétharmada, mintegy ezer épület esetében hozott a tárcaközi bizottság kedvező döntést – mondta el Markó Attila.

Szász János, a gyulafehérvári római katolikus érsekség gazdasági igazgatója az MTI-nek elmondta: a tárcaközi bizottság döntése még nem jelenti azt, hogy az egyház azonnal visszakapja államosított épületét. Ha abban közintézmény – például iskola vagy kórház – működik, akkor az öt évig még benne maradhat, és ezalatt a törvény által megállapított bért kell fizetnie az egyháznak. Ilyen esetben az egyházak csak a türelmi idő lejártával dönthetnek a visszakapott ingatlan rendeltetéséről.

Az ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében illetékes tárcaközi bizottság csaknem egyéves szünet után kezdte újra munkáját. Az ebben részt vevő kisebbségügyi államtitkár maga is így panaszkodik: „Olyan ritkák lettek az ülések, hogy a jogos igénylők egy idő után kénytelenek beperelni a bizottságot.”

Markó Attila szerint a testület munkáját nem akadályozhatja az, hogy őt és a tárcaközi bizottság két másik korábbi tagját a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium ügyében hozott döntésük miatt beperelte a korrupcióellenes ügyészség. Az ügyet az erdélyi magyar közéleti szereplők megfélemlítési akciónak, az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat fékezésére irányuló törekvésnek minősítik, ami ellen tiltakozó megmozdulást is rendeztek Sepsiszentgyörgyön. A bíróság azóta megállapította, hogy a vitatott épület valóban a református egyház tulajdona, és feloldotta az alperesek vagyonának zárlatát. Markó Attila szerint ebből logikusan kellene következnie annak, hogy a beperelt tisztségviselőket felmentsék a korrupciós vád alól, de ez az ítélet még nem született meg.