A körlevél szövegének kialakításában jelentős szerepe volt Ferencz Antal egyetemi professzor-főorvosnak, aki külföldi kongresszusokon is képviselte püspöki karunkat. Egyébként a KDNP tagjaként annak egészségügyi elképzeléseinek valóra váltásáért sok küzdelmet vívott. Ferencz Antal mindenképpen megérdemli, hogy ne feledjük el, és visszapereljük a feledés félhomályából. Nagyon sokszor jelenik meg emlékezetemben, mindig derűsen, szellemesen, néha hegedűvel a kezében, nagy kedvelője volt a klasszikus zenének. Számomra ismeretségünk, majd bensőséges barátságunk során Tóni volt és maradt, a tiszta emberség jelképe.
Négyen voltunk hosszú évekig elválaszthatatlan barátok, osztálytársaim, Farkas Tamás, Kovács István (a később köztiszteletnek örvendő Doki, Ulászló utcai templomigazgató), Tóni és én. Ők hárman orvosnak készültek, sokkal keményebb vizsgáik voltak, mint nekem, a jövendő tanárnak. Tóni azonban nem hullajtott izzadságcseppeket, bámulatos lazasággal készült a számonkérésekre. Amikor a rettegett gyógyszertan-beszámolóra kellett volna éjt nappallá téve készülnie. Fontosabbnak vélte, hogy az evangéliumról való ismereteinek bővítése céljából héber nyelvkönyvet forgasson. Nem tudom, mennyire mélyek voltak ismeretei ebből a nyelvből, feltételezem, hogy alaposak, ugyanis igazi nyelvzseni volt.
Bármilyen társaságban ő lett a központ, mindenhez hozzá tudott szólni, nem egy újdonságra ő hívta fel a figyelmemet. Szenvedélyes zenebarátnak bizonyult, gyakran összefutottunk vele és mindig kedvesen mosolygó feleségével, Klárival. Elragadtatással nyilatkozott Brahmsról, nyilván hegedűre írt kompozíciói vonzották.
Amikor elmondta, hogy etikával is foglalkozik, azt hittem, ez amolyan új hobbija. Nem kis megdöbbenéssel hallgattam, amikor arról tudósított, hogy bioetikai kurzust tart a Sapientián, s tankönyvet ír e tárgykörből (ez a műve el is készült ). Az a fajta katolikus értelmiségi volt, aki tehetségével, tudásával segítette egyházát, és minden tőle telhetőt megtett a krisztusi eszmék érvényre juttatásáért. Tevékenységét áthatotta a zsinati szellem, következetesen képviselte elveit. Talán azért maradt tiszta ember, mert élete végéig megőrzött magában valami gyermeki princípiumot. Már súlyos betegen azt kérte tőlem, hogy szerezzem meg neki Tersánszky Józsi Jenő Misi mókusát. Amúgy is vonzódott a vidám történetekhez.
Sokszor idéztük közösen Jerome K. Jerome Három ember egy csónakban című regényét, amely ugyan nem remekmű, de hatalmas nevetésekre készteti olvasóit. Ugyanilyen lelkesedést keltett benne (bennem ugyancsak) a Forduljon Psmitnhez című „remekmű”. Néha kesernyésen idéztük a közélet eldurvulását. Egyszer hosszabban is. Akkor éppen betegen feküdtem. Teljesen váratlanul jelent meg, egy oldalon felhőzte tekintetét. Aztán úgy hozta a sors, hogy ő ment el előbb. Álmodni is szoktam vele. A két szobát elválasztó ajtóban áll, karján két lányommal, akik Tóni bácsinak szólították, és ugyanúgy szerették, mint mi.
