Történelmi esemény részesei leszünk Csíksomlyón
Fotó: Merényi Zita

 

Ferenc pápa idén nyáron Romániába látogat, és (II. János Pál pápa 1999-es útjától eltérően) programjába magyarok által lakott erdélyi (székelyföldi) vidéket is beillesztett, méghozzá azt a Csíkszeredához tartozó Csíksomlyót, ahol évről évre a legnagyobb magyar zarándoklatot rendezik. Miként értékeli Püspök úr, hogy Ferenc pápa Csíksomlyóra is ellátogat? A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának és/vagy a magyar kormánynak, diplomáciának van-e szerepe abban, hogy ez így alakult? A magyar hívek szempontjából mi lehet a jelentősége a látogatásnak? Az MKPK is készül Ferenc pápa romániai látogatására? Milyen módon?

– Történelmi eseménynek tartom a Szentatya csíksomlyói látogatását. Hogy kinek mennyi szerepe van az esemény megvalósulásában, azt nehéz, sőt lehetetlen megállapítani. Az ott élő erdélyi magyarság számára örömteli Ferenc pápa érkezése. Mi, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai testületileg megyünk Csíksomlyóra. Szeretettel buzdítunk minden magyart, hogy legyen ez az összmagyarság nagy ünnepe ezen az ősi búcsújáró helyen.

Jakubinyi György, a gyulafehérvári katolikus főegyházmegye érseke június elsejére, Ferenc pápa látogatásának napjára is kiterjeszti a csíksomlyói búcsút. Püspök úr tudomása szerint praktikus, szervezési okokkal magyarázható-e, vagy valami mással, hogy a pápa nem a zarándoklat időpontjában, hanem egy héttel korábban megy Csíksomlyóra? Mi az üzenete annak, hogy Ferenc pápa látogatásának egyebek között Balázsfalva (Blaj) is a helyszíne lesz, az a település, amely a XIX. században a román nemzeti mozgalom központja volt?

– A Szentatya látogatása nem a búcsúhoz kötődik. Pünkösd minden püspök, de főként a pápa számára kiemelt ünnep a saját egyházmegyéjében. Így számomra semmi meglepő nincs abban, hogy a búcsú előtt egy héttel érkezik a Szentatya Csíksomlyóra. Balázsfalva tudvalevőleg a görögkatolikusság számára központi hely, s miután a Szentatya őket is meg akarja látogatni, érthető, hogy itt szeretne találkozni velük.

2020-ban Budapesten rendezik a katolikus világ egyik kiemelkedő rendezvényét, a Nemzetközi Eu­charisztikus Kongresszust. Az esemény alkalmából korábban Áder János köztársasági elnök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Ferenc pápát, amit a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megerősített. Javában tartanak a budapesti Eucharisztikus Kongresszus előkészületei, a pápa esetleges látogatása – biztonsági és egyéb szempontból – nyilván jelentősen befolyásolja/befolyásolná a programot. Érkezett-e már valamilyen (netán végleges) válasz a Vatikánból? Mit lehet tudni arról, hogy a pápa elfogadja-e a meghívást? Pillanatnyilag folynak-e egyáltalán egyeztetések a budapesti látogatásról, s ha igen, mennyire intenzív tárgyalásokról van szó? Püspök úr mennyi esélyt lát arra, hogy a romániai látogatást követően Ferenc pápa eljön Budapestre? Másként fogalmazva: a romániai látogatás (ahol Ferenc pápa kifejezetten magyar hívekkel is találkozik) rontja vagy javítja Budapest esélyeit, avagy a két esemény ilyen szempontból nincs hatással egymásra?

– Még nem kaptunk választ a Szentszéktől, hogy a Szentatya meg tudja-e látogatni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az esemény közeledtével minden bizonnyal az erről folyó tárgyalások is föl fognak gyorsulni. Az, hogy most Ferenc pápa Romániába utazik, semmilyen formában nem befolyásolja az esetleges magyarországi látogatását.

A menekültek iránti emberséges bánásmód mellett rendszeresen kiálló Ferenc pápa a magyarországi jobboldalon nem örvend osztatlan népszerűségnek. Akadt olyan kormánypárti publicista, aki másfél évvel ezelőtt szalonképtelen stílusban bírálta („demens vénembernek” nevezte) a katolikus egyházfőt. A romániai látogatás hírére egy fideszes politikus közösségi oldalán becsmérlő kommentek jelentek meg, némelyik hozzászóló egyenesen a sátánhoz hasonlította Ferenc pápát. Mi a véleménye Püspök úrnak erről a jelenségről? A püspöki konferencia – vagy személy szerint Ön – szükségesnek tartja-e, hogy fellépjen a pápát sértő megnyilvánulásokkal szemben? Ha igen, milyen formában?

– Minden, a vallást, a vallásos embereket gúny tárgyává tévő magatartást – bármelyik vallásról legyen is szó – elítélek, és rossznak tartok, kimondottan a békétlenség szításának eszközét látom benne. Ezért eddig is, miként most is, a magam részéről visszautasítom ezeket a cselekedeteket, és kérem minden jó szándékú ember segítségét abban, hogy az ilyen megnyilvánulásokat senkitől, se egyénektől, se pártoktól, se tüntetőktől ne fogadjuk el, sőt inkább minden eszközzel utasítsuk el.

Forrás: Győri Egyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..