Szeretettel uralkodni, nem pedig zsarnokoskodni
Fotó: Lafferton Zsolt, MTI

 

A Bálna Budapest Rendezvényközpontban tartott egész napos konferencia tudományos része a teremtés védelmének mikéntjével foglalkozott. Erdő Péter főelőadásában arról szólt, miért kell nekünk, embereknek, főképp a hívő keresztényeknek védenünk a teremtett világot.
„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16) – az ökumenikus szervezésű teremtés hete idei jelmondatából indult ki előadásában a bíboros. Rávilágított arra, hogy Isten az egész világ iránti szeretettel alkotta meg az embert, a Biblia világképe szerint a teremtés koronáját.
„A föld rábízása az emberre szorosan összefügg azzal a kijelentéssel, hogy az ember Isten képmása. Innen ered a hivatása, hogy bölcsen, szeretettel uralkodjék, ne pedig zsarnokoskodjék a természet felett” – tette hozzá a főpásztor. Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a bűnbeesés történetében rögtön megjelenik a feszültség az ember és a környezete között: az elkeseredett küszködés a természettel, az, hogy az embernek arca verejtékével kell kicsikarnia a természetből a megélhetését.
Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miként viaskodik az ember a környezetével. A szentatya beszél a pénz világához kötődő technológiáról, amely súlyosan fenyegeti a környezetet; s arról, hogy az emberi tevékenység következménye a klíma­változás, amely a vízkészlet kimerülésével, a biodiverzitás csökkenésével jár, tömeges elvándorlást okoz, és a városok szabályozatlan és mértéktelen növekedéséhez vezet.
Erdő Péter megállapította: egy alapjaiban közös értékekre épülő világkép nélkülözhetetlen az emberiség továbbélése szempontjából, különben nem tudunk meghatározni közös célokat és értékeket, és nem tudunk összefogni a fennmaradásunk szempontjából szükséges változások érdekében sem.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy megőrizze Budapest gazdag természeti és épített örökségét, és biztosítsa fenntartható fejlődését.
Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán, „kritikus időszakban” jelent meg, akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ-dokumentumot – fogalmazott Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A pápai dokumentum azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés.
A 72 Tanítvány Mozgalom részéről Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója köszöntötte a közel négyszáz vendéget. Hangsúlyozta, a pápa közös gondolkodásra és párbeszédre hív a bolygónk jövőjét illetően. A 72 Tanítvány Mozgalom legfőbb célkitűzése, hogy megnyilatkozzon a közéletben, és hitelesen közvetítse a keresztény tanítást.
A konferencián a közös gondolkodás és a párbeszéd jegyében előadást tartott Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia-főiskolán zajló Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) képzés elindítója; Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.
A konferenciát ökumenikus összegző eszmecsere zárta: ­Beer Miklós katolikus püspök, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Kodácsy Tamás református lelkész beszélgettek Nobilis Márió katolikus pap, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik vezetője moderálásával.
A szentet és a profánt nem lehet szétválasztani, hiszen ebben a világban minden megszentelt valóság, így tehát egy keresztény ember számára a mindennapi életen keresztül vezet az út Istenhez – fogalmazott Beer Miklós. A váci megyéspüspök úgy tartja, hogy ökológiai szempontból az egyéni megtérés semmiképpen sem elegendő, össze is kell kapaszkodnunk ahhoz, hogy a változás érzékelhető legyen.
Gáncs Péter hangsúlyozta: az idő nem megújuló energiaforrás, és sok szempontból az utolsó időket éljük. Ugyanakkor bízhatunk abban, hogy – miként Ninivének Jónás próféta idején – nekünk is ad az Úr lehetőséget a megtérésre.
Kodácsy Tamás, a református Ökogyülekezeti Mozgalom munkacsoport-vezetője rávilágított: az egyes ember megtérése mindig kihatással van a környezetére is.