Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozó Rákospalotán
Fotó: Bókay László

 

A Szűzanya fatimai megjelenésének 100. évfordulóján és Szent László király trónra lépésének 940., valamint szentté avatásának 825. évében tartott találkozó mottója egy idézet volt Szent Efrémtől: „Mária az Úr házából fakadó forrás, amelyből a szomjazók az élet vizét meríthetik. Ha valaki ezt a forrást csak ajkával ízleli is meg, nem szomjazik soha többé.” Az ország minden részéből, sőt a határon túlról is érkeztek Szűz Mária tiszteletére a zarándokok, illetve a Magyarok Nagyasszonya-testvéregyházközségek hívei, papjai. Az ünnepi szentmise előtt Kovács Zoltán, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgatója, az angyalföldi Szent Mihály-templom plébánosa Úton a Magyarok Nagyasszonyával az Eucharisztikus Kongresszus felé címmel tartott előadást.
Mint mondta, hazajött, hiszen Mária-tisztelőkkel teli templomba érkezett, ahol elmélkedésének magvai minden bizonnyal jó talajba hullanak majd.
Bár azt gondolhatnánk, hogy az Eucharisztikus Kongresszus még nagyon messze van, tudnunk kell, hogy már az előkészületnek is a megszentelődésünket kell szolgálnia. Máriás lelkületünket is mélyítenie kell, hiszen a Szűzanya egészen közel áll az Oltáriszentségben jelen lévő fiához – mondta Kovács Zoltán. Fontos, hogy rácsodálkozzunk azokra a közös vonásokra, amelyek égi édesanyánkról és az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztusról elmondhatók. Ezek összekötik Máriát az Eu­charisztiával – folytatta. Számtalan ábrázoláson ott láthatjuk a kereszt mellett Máriát, Jézus édesanyját.
Jézus az utolsó vacsorán megígérte, hogy nem hagy bennünket árván. Saját testét hagyta itt nekünk az Oltáriszentségben. Halála előtt tehát gondoskodott teste, az Egyház táplálásáról, és megalapította az Oltáriszentséget. Mielőtt meghalt volna a kereszten, földi életének utolsó perceiben még egy óriási ajándékot adott nekünk: az édesanyját. Isten anyja az Egyház édesanyja is lett.
Nekünk, magyaroknak különösen fontos Mária jelenléte a kereszt alatt. Ezer esztendővel ezelőtt Szent István király a Boldogasszony oltalmába ajánlotta országunkat. Amint a kereszten haldokló Király édesanyjára bízta a szeretett tanítványt, Jánost, úgy bízta haldokló első királyunk szeretett tanítványait – az övéit, szeretett népét – ugyanarra az édesanyára, Máriára. Ezt az örökséget pedig meg kell becsülnünk – folytatta Kovács Zoltán. Így lesz két fontos támaszunk, segítőnk földi zarándokutunkon az Oltáriszentség és égi édesanyánk, a Magyarok Nagyasszonya.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a szentmise kezdetén elmondta: második alkalommal jött el a Magyarok Nagyasszonya-találkozóra, hogy együtt köszönthesse paptestvéreivel és a Máriát tisztelő zarándokokkal égi édesanyánkat.
Homíliájában a főpásztor arról beszélt, hogy Mária segít megérteni, mit vár el tőlünk Isten. Ő sem értette Gábriel arkangyal megjelenésekor, hogy mi fog történni vele, mégis elfogadta az ajándékot, hogy ő lehet Isten fiának szülőanyja. Tele volt bizonytalansággal, de bízott Istenben, és ráhagyatkozott akaratára. Mária, aki a Magyarok Nagyasszonya, az egek királynője, nem uralkodik fölöttünk, hanem szeret minket. Vállalta a nehézségeket, és Jézusra, Szent Fiára mutatva élt. Csodálatos hite példaképünkké teszi őt.
A szentmise végén, az áldások előtt Szabó Sándor plébános köszönetet mondott Palánki Ferenc püspöknek, hogy bemutatta a szentmise­áldozatot, majd külön köszöntötte a főpásztor édesapját, aki elkísérte fiát a rákospalotai találkozóra.