Szent  Miklós  régen  és  ma

Bőkezűsége, felebaráti cselekedetei, csodatételei miatt már életében szentként tisztelték, sírja kezdettől fogva zarándokhely volt Myrában. A legenda szerint halála után angyalok vitték végső nyughelyére a testét, ahol tiszta forrás eredt. Számtalan templom, közösség és foglalkozás patrónusa. A keleti egyház legtiszteltebb szentje, képe az ikonosztáz négy főképe között szerepel. A Kárpát-medencében több település is viseli a nevét. Modern kori népszerűségéről a Nagykarácsonyban 1995 óta látogatható Mikulás-ház tanúskodik, ahol a „magyar Mikulás” lakik.

Viszonylag kevés hitelesnek tekinthető történeti adattal rendelkezünk róla, ám számos olyan, izgalmas történetet ismerünk, amelynek ő a főszereplője. A hagyomány nagy tisztelettel emlékezik rá, s népszerűségben talán nincs is párja a szentek között. Nemcsak püspöki feladatait teljesítette kiválóan (részt vett a niceai zsinaton is), hanem embersége, segítőkészsége is páratlan volt. Viharba került matrózokat, ártatlanul vádolt katonatiszteket mentett meg a haláltól. A leghíresebb legenda szerint amikor megtudta, hogy szomszédja nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni lányait, éjszaka a nyitott ablakon át három erszény aranyat dobott be a házba, amiből a lányok tisztességgel férjhez mehettek. 

Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban a VI. században terjedt el tisztelete. Kappadókia tartományának falusi templomaiban mint orvost és a tengerészek védőszentjét ábrázolták. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta, az ország fő patrónusa lett. A latin egyházban – a dél-itáliai területtől eltekintve – csak később, lassan vált fontos pártfogóvá. Ereklyéit 1087-ben átvitték Bari városába, és ez Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. 

A késő középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják. Elsősorban a gyermekek és a családok, a fiatal lányok, a diákok, a tengeren járók, a gyógyszerészek, a molnárok és a kenyérsütők, a szegények, a rabok védőszentje – továbbá a pálinkafőzőké. De a hagyomány szerint Szent Miklós oltalmát kérik a búcsújárók, a búzakereskedők, a csipkekötők, a csomagolók, a fűszerkereskedők, a gombkötők, a gyertyakészítők, az illatszerészek, a kádárok, a len- és a magkereskedők, a mészárosok, a posztósok, a sörgyárosok, a szénhordók, a takácsok, a tanítók, a tengerészek, a tűzoltók, az utazók és a vászonkészítők is. Kísértésekkel, köszvénnyel, tengeri veszedelmekkel, tűzvésszel, vízkárokkal és zivatarokkal szembeni védelemért esedeznek hozzá.

Ünnepéhez kapcsolódik a miklósolás elnevezésű népszokás, amely hazánkban is népszerű volt. Az ünnep előestéjén Miklós betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak: vizsgáztatja, megimádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük alapján megjutalmazza vagy megdorgálja őket. A játék eredetileg a közelgő karácsonyra készített elő, de aztán fokról fokra egyre tréfásabbá vált. Miklós a kíséretében lévő ördögre, krampuszra bízta a fenyítést. A játékban az álarcos vagy kormos képű, szarvakat viselő krampusz ijesztgeti, el akarja ragadni a gyermekeket, de Miklós megszégyeníti, sokszor láncra is veri (innen ered a miklósolás másik, főként a Dunántúlon használt Láncos Miklós elnevezése). A XIX. század végére túlsúlyba kerültek a játék zajos, játékos elemei, helyüket mindinkább a gonoszűző jelleg vette át. 

Ma több településen szokás, hogy a Mikulás és kísérői meglátogatják a kisgyermekes családokat, ajándékokat visznek nekik, s cserébe csak egy-egy szép verset vagy dalt várnak. De léteznek különféle Mikulás-szolgálatok is, amelyek rendelésre házhoz mennek – és némi felárért zenés krampusz is igényelhető. Az interneten pedig a digitális Mikulás lakik, aki nemcsak a jó gyerekeket szereti, hanem a rosszakat is.

Ha egy család úgy dönt, hogy inkább maga menne a Mikuláshoz, bátran megteheti, s nem is kell Lappföldre utazni. A magyar Mikulás ugyanis egy kis Fejér megyei faluban lakik. Az alig ezerötszáz lelkes kisközség, Nagykarácsony 1952-ben alakult Előszállás község Nagykarácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli majorságból, pusztából. A falu 1936-ban épült templomát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, 1945-ben kapott plébániai rangot. Ma az előszállási Kisboldogasszony-plébánia látja el. Mihályi Miklós plébános kezdeményezésére 2001-ben készült el a település óriási kültéri Magyar betleheme, amely életnagyságú figuráival immár tíz éve fogadja a zarándokokat advent és kará­csony idején. Az országszerte ismert Szeretetposta 1988-ban nyílt meg a helységben. Minden évben s minden héten más ünnepi, adventi bélyegzővel látják el a Nagykarácsonyon át küldött képeslapokat, leveleket. 

A Mikulásról ma már sokszor nem a jótevő, valamennyiünk számára példaképnek tekinthető és az egyház által tisztelt főpap jut eszünkbe, hanem a kissé pocakos, nagy szakállú, piros ruhás Télapó. A Nagykarácsonyban található Mikulás-ház udvarán dámvadak (nem rénszarvasok) – Rudolf, Fürge, Szélvész, Torkos, Sármos, Csámpás, Kerge, Bátor és kicsinyeik – játszadoznak. Az országos Mikulás-fesztivált idén november 2-a és december 23-a között rendezik meg: színielőadások, játszóház, interaktív bohócparádé, táncos és zenés programok várják a Nagykarácsonyba látogatókat. A vállalkozó kedvűek részt vehetnek a Zöld karácsony óriás társasjátékban és a szomszédos Előszállásról induló hagyományos Mikulás-futáson is. 

Miklós püspök önzetlen cselekedetei óta több száz év telt el. A szent alakját és tiszteletét őrző hagyományok alaposan megváltoztak, de talán még nem késő, hogy újra felfedezzük és átadjuk őket a felnövekvő nemzedékeknek.