Előző alkalommal a veszteségeinkkel foglalkoztunk, most azzal folytatnám, hogyan közelíthetjük álmainkat a valósághoz – kezdte tanítását a főpásztor. – A tanítványok, akik Jézus után indultak, látták, milyen óriási dolgokat cselekszik: tömegek mozdulnak meg a szavára, halottakat támaszt fel és betegeket gyógyít. Mindent maguk mögött hagyva követték a Mestert, ám minden összeomlott bennük, amikor látták, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan ők szerették volna.
Nagycsütörtök és nagypéntek a tanítványokat visszavitte az álmaikból a valóságba. Megmutatta, hogy Jézus küldetésének és személyiségének van egy másik oldala is, amelyet korábban nem ismertek. Ez pedig a gyengeség: Jézus nem védi meg magát, követőit is el lehet kergetni.
A tanítványoknak minden álmuk szertefoszlott azon az éjszakán, amikor Jézust elfogták, és nem védte meg magát, sőt, azt sem engedte, hogy mások megvédjék őt. „Mi pedig azt reméltük…” – fogalmazott a két emmauszi tanítvány, akiknek útitársa lett a feltámadott Krisztus. Jézus ugyan beszélt a tanítványainak arról, hogy majd elfogják, megölik, de harmadnapra feltámad, a környezetéből azonban egyedül a Szűzanya hitte el ezt. A tanítványok nem. Éppen ezért egyedül Mária bírta ki az összeomlást, azt, hogy nem úgy alakultak a dolgok, mint ahogy remélték azt – mondta Varga László püspök.
Jean Vanier úgy fogalmazott, Mária azért bírta ki ezt a fájdalmat, mert ő ismerte a gyenge Krisztust, a csecsemőt, aki rá van utalva a szeretetére. Fiáról alkotott képében nemcsak az a Jézus volt benne, aki a hatalmas Isten fia és csodákat tesz, hanem a gyenge, a törékeny, kiszolgáltatott, sebezhető Krisztus is. Ezért amikor Jézust elfogták, és a tanítványok is szétszaladtak, amikor Péter esküvel megtagadta mesterét, egyedül Mária volt az, aki szó nélkül végig tudta kísérni Jézust a keresztúton.
Mária hitt a feltámadásban. Elviselte a kudarcot, mert Jézus szájából nemcsak azt hallotta meg, hogy elfogják és megölik majd, hanem azt is, hogy harmadnapra feltámad. Ennek a feltámadásnak a hitében kellene szemlélnünk az életünkben azokat a helyzeteket, amelyek kudarcot, csalódást jelentenek számunkra – hangsúlyozta Varga László.
A főpásztor gondolatai után szentségimádáson vettek részt a jelenlévők, majd az irgalmasság rózsafüzérének imádságát követően szentmisével zárták a programot.
Márciusban az önkéntesek lelkinapja elmarad, a következő találkozók március 9-én, valamint március 23-án lesznek.
A Szent Fausztina Irgalmasság Háza a szegénygondozást, az ifjúságsegítést, a betegek, illetve lelki gondokkal küzdők megsegítését szolgáló szociális program a Kaposvári Egyházmegyében.
Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye