A szegények és az evangélium barátai

Rómában a lateráni Keresztelő Szent János-székesegyház február 10-én megtelt a „Sant’Egidio” színes népével: a közösség tagjaival, barátaival, szegényekkel és gazdagokkal, a hátrányos helyzetűek mellett egyházi és világi vezetőkkel. Az ünnepi szentmisét Pietro Parolin bíboros államtitkár mutatta be.
A Szent Egyed (Sant’­Egi­dio) közösséget Andrea Riccardi alapította néhány diáktársával 1968-ban, Rómában. Hitük arra vezette őket, „hogy megéljék a testvériesség és a szolidaritás globalizációját”. Ma a világ mintegy hetven országában több mint hatvanezer tagja van a közösségnek. A hatalmas római székesegyház öt hajója sem volt elég a világ minden tájáról érkező vendégek befogadására – többen kintről, kivetítők segítségével követték a jubileumi szentmisét.
Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy az alapítás óta eltelt ötven év vezérfonala a közösség számára Isten szavának mindennapos hallgatása volt. E fél évszázad alatt a Sant’Egidio közösség sokakat mentett meg a kirekesztettségből, ahogyan Jézus tette a felolvasott evangéliumi történetben (Mk 1,40–45) említett leprással. A megszabadítottak aztán maguk segítséget nyújtottak mások megszabadításában. A szegénység, a betegség, a háború leprájának világában, a társadalom perifériáin elkötelezetten tevékenykednek a közösség tagjai – állapította meg a bíboros, és azt kívánta, maradjanak meg mindig a Jézus által tanított együttérzés útján. Ezen az ösvényen járva válik lehetségessé, ami lehetetlennek tűnt: így valósul meg a határok nélküli találkozás, amely képes újra összevarrni az emberi család szétszaggatott szövetét. A szegények mindennapos szolgálatában valósággá válik az álom a békéről – mondta a bíboros, és hozzátette, a globalizált világban nagy szükség van az ilyen közösségekre, amelyek a helyi valóságban tevékenykednek, de otthon vannak az egész világban, megélve „a testvériesség globalizációját”.
A szentmisét követően Angelo De Donatis, a pápa római vikáriusa köszöntőjében hangsúlyozta: a közösség prófétai jellé vált azáltal, hogy Andrea Ric­car­di és barátai meghallgatták az Urat, aki arra hívta őket, álljanak meg a legutolsók, a szegények mellett, és forduljanak hozzájuk barátsággal. Antonio Tajani olasz politikus, az Európai Parlament elnöke beszédében a keresztény Európa képmásának nevezte a közösséget.
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök személyes hangvételű beszéddel fordult a közösséghez. Megköszönte, hogy hitükből fakadóan az igazságosság lelkületével a leggyengébbek mellé állnak, és felhívják a figyelmet a vészhelyzetekre. „Büszkék lehettek a csatákra, amelyeket például a roma családok, gyerekek védelmében vívtatok meg” – mondta, hiszen önkormányzati tisztviselőként látta, sokszor milyen kényelmetlen volt a politikusok számára, hogy a közösség tagjai felemelték a hangjukat a szegényekért. Ugyanakkor mindig javasoltak megoldásokat is, és együttműködtek az állami intézményekkel, segítettek, hogy „Róma civilizáltabb város legyen”. Kiemelte, milyen nagy büszkeség Olaszország számára, hogy Mozambikban „olasz béke” született a közösség közvetítésével, és méltatta a humanitárius folyosókat, amelyek megoldást jelentenek arra, hogy a menekülthullámot biztonságos útra tereljék.
Marco Impagliazzo, a Szent Egyed közösség elnöke a barátság erejét hangsúlyozta, amely „nem tömeggé, hanem egy nagy néppé tesz minket”. Néppé, amely magáévá tette az evangélium álmát, a II. vatikáni zsinat álmát, és megértette, hogy ha meg akarjuk változtatni a világot, ahhoz először a szívünket kell megváltoztatnunk. Ebben a népben senki sem idegen, mert „számunkra nagyon fontos az a szó, hogy mindenki” – hangsúlyozta, és hozzátette, számtalan helyen továbbra is nagy szükség van erre a küldetésre.

Forrás és fotó: Vatican News; Santegidio.org, Merényi Zita
Fordította: Thullner Zsuzsa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.