Stressz – megmentőnk vagy gyilkosunk

Szervezetünk minden esetben hasonló módon válaszol, amikor veszélyben érezzük magunkat, például amikor lámpalázunk van, amikor leint a rendőr az úton, amikor megtámadnak bennünket, amikor megsérülünk.

Ez az úgynevezett akut stresszreakció valóban életmentő lehet. Erőink olyan nagyfokú összpontosítását eredményezi, hogy utólag olykor magunk is csodálkozunk, hogy voltunk képesek arra az erőkifejtésre, amely megmentett bennünket.


Létezik azonban a stressznek krónikus, elhúzódó formája is, valószínűleg ezzel is mindenki találkozik valamilyen formában élete során. Kiválthatják például a rossz munkakörülmények, egy agresszív munkahelyi vezető, a túl nagy felelősség, a feszültségekkel teli házasság, a megromlott kapcsolat a gyermekünkkel, környezetünkkel vagy a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség megélése az élet valamilyen területén. Oka lehet egy krónikus betegség, a fel nem dolgozott gyász is, vagy a tartósan hordozott harag, csalódottság, gyűlölet – amikor képtelenek vagyunk megbocsátani, elengedni, letenni valamilyen sértést, csalódást.

Ez az elhúzódó, tartós feszültség éppen olyan élettani hatásokat idéz elő, mint az akut stressz, csak nem olyan látványos formában. Hosszú távon azonban nagyon káros, rombolja a szervezetet. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor valaki állandóan rossz sebességbe kapcsolva járatja az autóját, pörög a motor, sokat fogyaszt, gyorsan kopik és előbb-utóbb szervizbe kerül vagy tönkremegy.

Nem célunk most a stressz élettanának részletes ismertetése. Talán érdemes azonban megemlítenünk néhány megfigyelést, amelyek azt igazolják, hogy a stressz jelentős hatással lehet mindennapi életünkre. Például tartós stressz hatására romlik a szervezet védekezőképessége a fertőzésekkel szemben. Ezért van, hogy az egyetemi hallgatók körében vizsgaidőszakban több a megfázásos betegség, mint szorgalmi időszakban. Számos pszichoszomatikus betegség mögött (amikor lelki problémáink jelennek meg testi tünetek köntösében) közvetlen élettani okként a tartós stresszreakció áll; ilyen kórkép lehet az asztma, a gyomorfekély, a krónikus vastagbélgyulladás, a derékfájás.

A most leírtak első látásra talán nem tartoznak szorosan a hit és egészség kérdéséhez, de szükségesek annak megértéséhez, hogyan hat a vallásosság az egészségre a stressz csökkentésével. Ez lesz a következő rész témája.

a szerző orvos-diakónus