Peppone elköszön

Tíz év után pedig korábban számos politikai cselszövést és ötvenkét bizalmi szavazást túlélt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a világot sújtó pénzügyi válságon rajtavesztett. S most ami a szívén, az a száján: Mussolinit idézte, aki pályafutása végén e szavakkal panaszkodott a barátnőjének: „Nem érted, hogy már nem számítok itt? Nem parancsolhatok, csak ajánlásokat adhatok.” Pedig született optimistaként remélte, hogy a képviselők ráébrednek a felelősségükre. Leginkább Roberto Antonione „árulása” fájt neki, hiszen lányának keresztapja…

„De hát ilyet mondani, Uram! »A politika Jézus Krisztusa vagyok, egy áldozat. De türelmesen elszenvedek mindent, feláldozom magam mindenkiért.« Hiszen ez káromkodás!” Ám az Úr mint mindig, nem kizárólag Giovannino Guareschi regényeiben türelemre inti hű szolgáját: „Ne ítélj, fiam, és gondolj ama bizonyos kőre is, amit hozzád vághatnak! Egy kudarc nehéz perceiben te még sohasem érezted magad áldozatnak, mikor csak saját ügyetlenséged vagy bűnöd áldozata voltál?A hetvenhat éves Peppone most elköszön, de íme, eszébe jutott, hogy a másokért való élet az igazi érték.”