Segítség – roma nőknek is

Előadást tartott Székely János püspök, az MKPK romapasztorációval megbízott püspöke, don Mario Riboldi pedig az első cigány származású szent, Boldog Ceferino családját mutatta be. Ő a világon Ceferino legalaposabb szakértője, a boldoggáavatási per aktora.

Kissné Oláh Anita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának munkatársa a cigány nők, a hátrányos térségekben élők, illetve az alacsony iskolai végzettségük, valamint egészségügyi állapotuk miatt nehezen vagy egyáltalán nem foglalkoztatható emberek életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítására, valamint társadalmi integrációjának elősegítésére irányuló kormányzati tevékenységről tartott előadást. Ezen belül szólt a hátrányos helyzetű, javarészt roma nők társadalmi felzárkóztatásáról is. Előadása kezdetén figyelmeztetett: a roma nők közéleti és politikai aktivitása nagyon alacsony. Ez fokozottan igaz a cigány politikában. Példaként említette az Országos Roma Önkormányzatot ahol hasonlóan a nagypolitikához elenyésző a cigány politikusnők számaránya. Mindez annak a veszélyét rejti magában, hogy a cigány nők, a cigány családok szempontjai nem érvényesülhetnek. Az egyházban megkülönböztetett figyelem övezi a nőket. A templomok padsoraiban a romák közül is javarészt nők ülnek gyermekeikkel. A cigány asszonyok helyzetéről, gyerekeik nevelési kérdéseiről, családjaikról érdemben csak ebben a közegben tudnak egymással szót váltani.

Mint előadása kezdetén mondta: Járóka Lívia európai parlamenti képviselő egyik jelentésének megállapítása szerint a roma nőket kettős hátrány éri: egyrészt cigány származásuk miatt, másrészt női mivoltukból adódóan. Aroma nőket a cigány férfiakkal összehasonlítva megállapítást nyert, hogy iskolai végzettségük alacsonyabb, nagyobb hátrányt szenvednek a munkaerőpiacon, és jövedelmük is alacsonyabb. Egészségi állapotuk rosszabb, kevésbé jutnak hozzá az egészségügyi és szociális ellátórendszerekhez, így fiatalabban is halnak meg. Az esetek nagy részében a családon belüli kiszolgáltatottságuk, bántalmazásuk vagy még gyermekként való férjhez adásuk problémája, illetve a körükben fellelhető prostitúció sem kap elég hangsúlyt. Az sincs kellően előtérben, hogy az emberkereskedelem áldozatai is főképpen ők. A roma nők halmozottan hátrányos helyzetűek még a roma népességen belül is. A hátrány a társadalmi negatív megkülönböztetésből és az előítéletekből, a cigányságot hagyományosan jellemző szokásjog rögzüléséből adódik.

 

     Idén május 19-én Brüsszelben elfogadták a magyar EU-elnökség egyik fő prioritásaként meghatározott Európai Roma Keretstratégia végleges szövegét. Az állásfoglalás a romák társadalmi befogadását célzó tagállami stratégiák uniós kereteit határozza meg. Az eddigi stratégiákhoz képest ennek egyik újdonsága, hogy negyedik prioritásként külön foglalkozik a roma nők helyzetével, pontosabban a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, így e probléma kiemelt kérdéssé vált. Szintén a romaintegrációs törekvések közé tartozik az Országos Roma Önkormányzat és a magyar kormány között létrejövő megállapodás, amelynek keretében például százötvenezer cigány ember részére szerveznek lakossági szűrővizsgálatot, valamint az egészséges élethez szükséges folyamatos tanácsadást. A megállapodás tartalmaz kimondottan roma nőket érintő projektet is. Kétezer cigány nő képzését támogatja. A program lehetőséget kínál arra, hogy cigány-magyar identitásuk teljességében, női méltóságukban, valamint az abból adódó szerepükben és hivatásukban olyan integrációs folyamatokat indítsanak el családjaikon belül, amelyek a roma társadalmi integrációt, a cigánymagyar megbékélést hivatottak erősíteni. A programban az állam együttműködést vár az egyházak által fenntartott szociális intézményektől is, amelyek szívesen alkalmaznának roma származású alkalmazottat

A cigányok a társadalom vérkeringéséből való kiszorulásuk miatt felhalmozódó információhiány, tudatlanság, negatív tapasztalat, hamis identitáskép következtében önerejükből nem képesek olyan mentális helyzetbe hozni magukat és családjaikat, hogy eséllyel tudjanak visszakapcsolódni a társadalomba. Ezért nem elégséges pusztán szakmapolitikai megközelítésből nyúlni a romák felzárkózásának kérdésköréhez, hanem legalább annyira fontos a kulturális, erkölcsi, morális ismeretek és készségek átadása.

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság megalakította a Roma Koordinációs Tanácsot az önkormányzati, egyházi, civil és tudományos élet szereplőivel. Az egyik civil szervezet kimondottan a roma nők érdekérvényesítésével foglalkozik, a további három élén pedig nők állnak, illetve roma nők képviselik a szervezetet. Ezáltal a cigány nők szempontjai is beépülhetnek az államtitkárság munkájába.

Személyes élményként mondta el a konferencián Kissné Oláh Anita a következő történetet: „Cigány nőként dolgozom az államtitkárságon. Ugyanitt dolgozik egy autentikus, hagyományőrző oláh cigány családból származó fiatalember is. Egy alkalommal elküldtek bennünket egy vitaestre tájékoztatást adni a romastratégiáról, ahol én a roma nőkben rejlő lehetőségekről kívántam beszélni. Ahogy mentünk, kollégám mindig előresietett. Én csak kullogtam utána. A fórumon, a kulturális különbözőség témakörénél bevallotta, hogy a cigányoknál a nő helye mindig a férfi mögött van, s ha közösen haladnak, két lépéssel mögötte kell haladnia. Bár a saját közösségemben nem él ez a »hagyomány«, rögtön ráismertem a magam helyzetére ahogyan megérkeztünk a rendezvényre.

Képletesen szólva, hogy egy cigány férfit megelőzzek, nem célom. De hogy vele egy vonalban haladhassak, az a női méltóságomból fakadó alapkövetelmény.”