Fotó: Merényi Zita
A délelőtti pannonhalmi megnyitón Várszegi Asztrik, a Szent Márton kultuszát Magyarországra visszahozó Pannonhalma főapátja elmondta: Szent Mártont úgy fogadta emlékezetébe a nép, mint az irgalmas szamaritánust és mint a Jó pásztort, aki a szeretetet tette meg élete vezérfonalául. A szent szülőföldjének régészeti bemutatásával kiállítás formájában most először válnak megismerhetővé a pannóniai kereszténység jellegzetességei – mondta a főapát.
Néphagyományaink és a művészeti kincsek is arról tanúskodnak, hogy a magyar nép körében jelen volt és jelen van Szent Márton kultusza – fogalmazott köszöntőjében Veres András, a Szombathelyi egyházmegye kormányzója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Hozzátette: a mostani évforduló megerősít minket abban, hogy a szent tiszteletét tovább kell vinni hazánkban. Feladatunk, hogy Szent Márton szemével nézzünk körül a világban, és észrevegyük, hogy a rászorulók, akiket a pannóniai születésű püspök szeretett, ma is itt élnek közöttünk.
Már halála után öt évvel születtek ábrázolások Szent Mártonról. Ez jól bizonyítja népszerűségét – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Carlos Alberto Azevedo, a Kultúra Pápai Tanácsának delegátusa. A szent legrégebbi nyugati ábrázolása a ravennai Sant’ Apollinare-bazilikában található, és 561 körül keletkezett. A trónon ülő Krisztus és az igen előkelő helyen, a vértanúk között szereplő Szent Márton egyforma bíborszínű ruhát viselnek. Ez arra emlékeztet, hogy a szent, aki álmában megosztotta a köpenyét Jézussal, most visszakapja azt tőle. Akkor lehet békés a jövőnk, ha ma sem félünk Szent Márton lelkületétől, bátorságától – hangsúlyozta a szentszéki küldött.
Márton gyönyörű élete az igazolása annak, hogy létezik olyan emberi természet, amely a minőségre hivatott. A kiállításon csupán töredékeket láthatunk, mert az igazi műalkotás maga a szent élet – hangsúlyozta Carlos Alberto Azevedo portugál érsek.
A cikk befejező része a nyomtatott változatban olvasható.
