A Magyar Televízió Duna World csatornája magyar dokumentumfilm-sorozatában Hitvallók és ügynökök – Az igazság szabaddá tesz benneteket… címmel az egyik adásban Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát sokoldalúan rámutatott azokra az – enyhe kifejezéssel élve – sérelmekre, amelyek a katolikus papokat érték. A magam részéről azonban nehezen találok okot arra, hogy miért nem beszélt a főapát úr az egyik rendtársát, nevezetesen Olofsson Placidot ért kirívó sérelmekről, miért nem említette, hogy nevezett még a hírhedt Gulagon is eltöltött tíz évet.

Pécsett járok, ahol októberben rendezik a Katolikus Kulturális Heteket. Gazdag programot kínál, a Kodály-központban elhangzott koncerttől kezdve bioetikai előadáson át könyvbemutatók és tudományos konferenciák jelzik a választékot. Sárosi István író, orvosprofesszor A rabbi, a pápa és a sátán című drámájának bemutatására és irodalmi beszélgetésre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában került sor (a szerzővel nemrégiben közöltünk beszélgetést), a Pálosaink, a fehér barátok című nagyszabású, áttekintő kiállításnak a Modern Magyar Képtár ad helyet. De kiállítás nyílik a hátralevő októberi napokban Az üdvösség titkai: A velencei Szent Márk-bazilika mozaikjai címmel, s az eseménysorozat a hónap legvégén a Pannon Filharmonikusok elhunytak emlékére adott koncertjével zárul. Hallgassunk most bele a Kereszténység és kortárs magyar irodalom címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésbe, amely e sorok íróját továbbgondolásra késztette. Szénási Zoltán irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Mekis János irodalomtörténész, kritikus, a PTE modern irodalomtörténeti tanszék vezetője, Vörös István költő, író, műfordító és Halmai Tamás költő, író, kritikus részvételével Görföl Balázs kritikus, szerkesztő vezette az estet.

Az 1956-os események egy résztvevő szemével

Olvashatunk tanulmányokat, hallgathatjuk a szakértők elemzéseit, de nincs annál elevenebb, mint ha az mesél egy fontos történelmi eseményről, aki átélte azt. A Stuttgart melletti Neuhausenben élő Haris József nem csupán szemtanúja, de tevékeny résztvevője is volt az 1956-os magyarországi forradalomnak. Az egykori gödöllői egyetemista mindig ott volt, ahol a legfontosabb történések zajlottak. Az alábbiakban visszaemlékezéseiből válogattunk.

Edith Stein-emlékkiállítás nyílt október 16-án, csütörtökön a győri Zichy Ferenc Látogatóközpont káptalanházában. A Magyar Katolikus Kulturális Hetek kiemelt egyházmegyei programjának számító tárlatot Pápai Lajos győri megyés püspök nyitotta meg. Az ünnepélyes eseményen részt vett az Egri egyházmegye dolgozóinak társaságában érkező Ternyák Csaba érsek, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, a kiállítás Győrbe hozatalát lehetővé tevő Roberto Maria Pirastu kármelita elöljáró és Fodor János devecseri plébános is.

Beszélgetés Karosi Júlia jazzénekesnővel

Diáklánykorában is úgy játszott Debussyt, mint akit nemcsak az ujja visz, hanem a szíve is. Na meg a tudatossága. Évekkel később a Széchényi Könyvtár csendes, félsötét lépcsőfordulóján futottunk össze – kezünkben a vizsgaidőszak súlyos kötelezőivel. Legutóbbi találkozásunkkor az idén tavasszal megjelent, Hidden Roots című második jazzlemezét adta át. Karosi Júlia – a zenei iskolákat és a filozófia szakot egyaránt megjárt énekesnő – legújabb albumában (nép)zenei és nyelvi gyökereinket keresve közvetíti a kortárs jazz világát.

– Alkotói munkámban meghatározó szerepe van a filozófiai gondolkodásnak és tanulmányoknak. Mivel én írom a dalainkat, az első lemezen is fontos szerkesztői szempont volt a filozófia szak évei alatt megtapasztalt útkeresés. Fontos inspiráció volt a bölcsészkar, és igyekszem „belekomponálni” a zenei karrierembe. Mindenkinek más az útja: van, aki korábban tudja már, hogy mi felé tart, és van, akinek több állomáson kell keresztülmennie, mire megleli a hivatását.