Rómában október 23-a és 26-a között zajlott a cigány nép világzarándoklata, melynek fő eseménye a hétfői találkozás volt Ferenc pápával. A nagy római zarándoklat pontosan egybeesik azzal a történelmi eseménnyel, amikor VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt, 1965. szeptember 26-án felkereste a Róma közelében fekvő Pomezia kisváros cigánytelepét és egy nagyon jelentős beszéddel fordult hozzájuk, … Olvass tovább
Beszélgetés Rohmann Ditta csellóművésszel – Rollerrel és csellóval szelte az utcákat, mostanság kislánya vette át a kétkerekű vezetését, maga pedig a hangszert és a bevásárlószatyrokat viszi. Amikor pedig nem a hátán cipeli, akkor teljes testtel és lélekkel játszik a négy-, illetve öthúros csellón, mely nem nehezítője, hanem kiegészítője Rohmann Ditta anyaságának. A fiatal művésznő lakott már Svájcban, Amerikában; három nyelven beszél, férjével, Fassang László orgonaművésszel és kislányukkal pedig valódi zenészcsaládban élnek. Dittával az alkotó család mindennapjairól, az előadó-művészethez szükséges bátorságról és a megtalált hangszer öröméről beszélgettünk.
Összefoglaló a családszinódusról: Ferenc pápa záró gondolatai és a nemzetközi sajtó első reakciói. Halottak napjához kapcsolódva könyvajánlóink a gyászról és annak feldolgozásáról. Interjú Major Balázs arabista-régésszel Szíriáról, a háborúról és a menekültválságról – exkluzív képgalériával.
Aki felkeresi Rómát, biztosan ellátogat a Szent Péter-bazilikához, megnézi a Colosseumot és a Pantheont, végigsétál a Piazza Navonán. A fórumoknak nevezett ókori romok belváros felé eső végén, a Piazza Venezián található a Vittorio Emanuele-emlékmű – melynek gúnyneve írógép. Talán kevesen tudják, hogy a téren álló Palazzo Venezia, mely ma múzeumként működik, egykor az osztrák–magyar nagykövetségnek adott otthont. A tér közelében található a Tizenkét apostol bazilikája.
Major Balázs arabista-régész Szíriáról és a menekültekről – „A szíriai munkánk folytatását mindenekelőtt morális kötelességnek tartom. Közel húsz éve érkeztem először ebbe az országba, ahol tanulmányaim egy részét végeztem, és ahol 2000-ben elindítottuk a Szíriai–Magyar Régészeti Missziót. Ha a boldog békeidőkben ott voltunk, ki kell tartanunk a barátaink, kinti kollegáink és szíriai hallgatóink mellett a nehézségek idején is” – mondja a szíriai Margat váránál folyó – az országban dúló polgárháború miatt jócskán lelassult – munkálatokról Major Balázs régész, aki szíriai és iraki kurdisztáni kutatási programja okán rendszeresen visszajár a térségbe. Abban maradtunk, hogy a projektek újabb fázisairól következő hazatérése után szólunk részletesebben. Most adta magát az aktuális fő téma: „második hazájáról”, a közel-keleti harcokról és a kialakult migránshelyzetről kérdeztem.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Vizsoly a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Biblia kinyomtatásának helyszíne. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt és ma is használt, teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi-család bibliaszeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a későbbi generációk számára.
Az evangéliumi elbeszélés (Mk 10,46–52) sok eleme azt mutatja, hogy egy konkrét eset elmondásáról van szó, amelynek számos részletére egészen pontosan emlékeztek az ősegyházban, ahol az elbeszélést továbbadták, amíg az evangélium írott szövegébe bele nem került. Ritka dolog, hogy a hagyomány megőrzi egy-egy meggyógyított ember nevét, itt azonban pontosan halljuk a vak nevét (Bartimeus – arámiul: Bar Tim’ai). Ez valószínűleg azt jelzi, hogy a vak Jézus tanítványa lett, az őskeresztény közösség tagja, akit jól ismertek. A „rabbúni” megszólítás (a rabbi – Uram – szó teljesebb, hangsúlyosabb formája: nagyuram, kegyes uram) szintén jele a hagyománynak.