Karamazovok az Operaházban – Tánccal, mozdulatokkal mindent el lehet mondani. Majdnem mindent. Hiszen Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényének mélységes spiritualitása például testbeszéddel nehezen tolmácsolható. A hónap elején mutatta be a Magyar Állami Operaház Borisz Eifman balettjét, aki többek között a megélt hitet, az evangéliumi tisztaságot és reményt képviselő Zoszima sztarec kulcsfiguráját mellőzve egyszerűsítette le a történetet. Elhagyta a negyedik (törvénytelen) Karamazov-fiú, az apagyilkos Szmergyakov alakját is, hogy kizárólag a három fivér, Iván, Dimitrij és Alekszej (Aljosa) lelki vívódásaira és önvádjára összpontosítson. Eifman ezzel szemben fontosnak tartotta, hogy (Wagner Tannhäuser-nyitányára) beleszője koreográfiájába A nagy inkvizítor fejezet elmélkedő, vallásbölcseleti fonalát, amely azonban csak a balett műfajától idegen narrációval válik érthetővé a nézők számára.

Kevesen tudják, hogy Firenzét a XIX. század közepének-végének, illetve a XX. század elejének várospolitikája nem hagyta érintetlenül. Ha csak az építkezésekre gondolunk, akkor megemlíthetjük az Arno partját igencsak uraló Nemzeti Könyvtár épületét, ha pedig rombolásra, akkor a város több terén emelkedő városkapukat: a XIV. századra kiépült városfalakat (Bécshez, Pesthez hasonlóan) a múlt században váltották fel a sugár- és körutak.

Kisléghi Nagy Ádám a találkozóról – A nemzetközi művészvilág képviselői és XVI. Benedek pápa találkozóján Magyarországot Kisléghi Nagy Ádám festőművész képviselte. ‒ A találkozó fontos üzenete volt: meg kell fogalmazni, mi a művészek felelőssége és hivatása ‒ mondta a találkozó után a magyar festő.

Kortárs passió lemezen – Személyes hangvételű meditáció Huszár Lajos Passiója, amely a közelmúltban jelent meg cédén a Hungaroton gondozásában.