A magyar hősök emléknapja – Báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy 1915-ben azt javasolta: minden település állítson emléket a világháborúban elesett hőseinek – nevüket véssék kőbe. Kezdeményezése 1917-ben törvényerőre emelkedett, ekkortól kötelezővé tették a világháborús hősi emlékművek állítását.
Veszprém új kulturális központtal bővül – A veszprémi főegyházmegye május első felében mutatta be az érsekségen a sajtó képviselőinek a tervezett Szalézi Szent Ferenc Kommunikációs Központ (Szaléziánum) projektjét. A központ épületének, a barokk stílusú egykori Biró-Giczey háznak (Padányi Biró Márton püspök és Giczey István őrkanonok hajdani lakóházának) a felújítására, illetve az egyházi kulturális és turisztikai látogatóközpont kiépítésére, beindítására nemrég mintegy hétszázötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert pályázati úton az érsekség. A beruházás teljes költsége közel kilencszázmillió forint.
Kevés az olyan cserepes növényünk, amely januártól decemberig folyamatosan virágzik. Ezek közé tartoznak a korallvirágok. Nem kevesebb, mint kétszáz fajjal gazdagítják a pozsgás varjúhájféléket a sarjikák, amelyeket korallvirág néven is említenek. Akadnak közöttük elevenszülők, és ez izgalmassá teszi a velük való foglalatosságot.
Szent Orbán, a templom védőszentjének ünnepén, május 25- én Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott szentmisét Bácsszőlősön, majd azt követően megáldotta a településen az első világháború áldozatainak emlékére kialakított hősi emlékparkot. A Dél-Alföldön, a szerb határ közelében található, alig négyszázhetven lelket számláló települést 1952-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők határrészeiből, amely a XIX. század végétől volt lakott, amikor is felparcellázták a homokos területet, és meghonosították ott az alföldi szőlőfajtákat.
Kétszázhetven éves a Nepomuki Szent János-templom – Mária és a pünkösd hónapjában hosszan ünnepelt a rákoscsabai Nepomuki Szent János-templom közössége. A terület egykori kegyura, báró Laffert Ferdinánd Antal kezdeményezésére és támogatásával, kétszázhetven évvel ezelőtt kezdték el építeni az ótelepi templomot, amelyet Althann Mihály váci püspök szentelt fel 1741-ben. Az 1762-ben kibővített épületet Esterházy Károly áldotta meg és emelte plébániává, filiájává téve Rákosmente településeit és Pécelt is.
Élő rózsafüzér-zarándoklat Budapestért – Immár negyedik alkalommal rendezik meg az élő rózsafüzér- zarándoklatot Budapestért – Budapest körül, idén május 29-én. Kilenc, egyenként nagyjából húsz kilométeres útszakasz alkotja a láncot, amelyet tíz-tizenegy óra alatt tesznek meg a zarándokok énekelve, imádkozva, majd az esti célba éréskor öt helyszínen főpapi szentmisével ér véget az imádságos program.
Restaurálják a Krucsay-oltárt – A Nyírbátorban található kálvária-oltárt 1731-ben Krucsay János táblabíró és földesúr s felesége, Pogány Borbála építtette. Készítésének nem mindennapi története szerint Krucsay János hűtlenséggel vádolta első feleségét, Tolvay Borbálát, ezért kivégeztette.
II. János Pál szobra Dunaújvárosban – Ünnepélyes keretek között, május 18-án avatták fel Dunaújvárosban – a hajdan Dunapentele névre hallgató, majd 1951 és 1961 között Sztálin-városnak bélyegzett településen –, a II. János Pál pápa téren a lengyel származású egyházfő süttői mészkő talapzaton álló bronz mellszobrát, a városhoz kötődő művész-tanár, Rohonczi Roho István alkotását.