Vasárnap a szatmárnémeti „nagytemplomban”, az Urunk Mennybemenetele-székesegyházban avatják boldoggá Scheffler János szatmári vértanú püspököt. Közel húszezer embert várnak a helyi idő szerint tíz órakor (magyarországi idő szerint kilenckor) kezdődő ünnepségre, amelyre a bazilika előtti téren kerül sor.
Gál Kinga fideszes EPképviselő meghívására Csaba testvért közel húsz munkatársa, a napközi és bentlakásos otthonok vezetői is elkísérték a brüsszeli átadóünnepségre, a díj odaítélése az ő munkájuk elismerését is jelenti.
Az emberiségnek kezdettől fogva meg nem szűnő kísértése, hogy a tudást bálványozza és olyan értéknek tartsa, amely az ember boldogságát vagy legalábbis emberhez méltó boldogulását a leghathatósabban mozdítja elő. Ha ez így volna, akkor Isten könyvének, az evangéliumnak tudományos enciklopédiának kellene lennie, mégpedig a legmagasabb szintűnek, hogy túlszárnyaljon minden emberi tudományt.
A kommunikáció soha nem látott/tapasztalt árama ömlik el a ma emberének életén. A zsolozsma egyes imaóráinak kezdő szavai evangelizáló erővel bírnak, hogy mindennapjainkban minden szó, információ vagy türelmes végighallgatás a legszentebb Szentháromság felénk irányuló „üdvözítő kommunikációjába” kapcsolódhasson. A nap során elsőként végzett imaóra, amely lehet az olvasmányos imaóra vagy a reggeli dicséret, a következő párbeszédes formulával kezdődik:
A vatikáni grottákban, a magyar kápolnában a szentek sorában Portugáliai Szent Erzsébet domborműve, Kiss Kovács Gyula alkotása is látható. A hagiográfiai irodalom kezdettől kapcsolatba hozta a Dénes portugál királlyal házasságot kötött Erzsébetet az Árpádházzal. 1277-ben született, és 1336-ban halt meg. II. Endre király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga volt. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. Amikor arról értekezik a történetíró, hogy a házasság „politikai meggondolások alapján” köttetett, érdemes lenne a középkor dinasztikus viszonyai és a szentség közötti kapcsolatot áttekinteni.
A bizánci rítusban mindenszentek vasárnapja (a pünkösdöt követő vasárnap) után kezdődik és június 28-áig tart az apostolfejedelmek böjtje. Hossza a húsvét időpontjától függően változó, ebben az évben csupán kilenc nap. Böjti fegyelme nem olyan szigorú, mint a nagyböjté. Bár eredete igen ősi, az ókeresztény korra megy vissza, kialakulása inkább a gyakorlati vallásos élet böjt-ünnep ritmusához köthető. A pünkösdi ünneplés után ismét böjtöléssel tesszük készségessé lelkünket az Úr követésére. Később a böjthöz kötötték az apostolok személyét, akik a böjtben „példáink és tanítóink”.
„A szabadság annyiban szabadság, amennyiben megvalósítja a jó igazságát.”
II. János Pál
A szabadság olyan, mint a levegő. Többnyire csak azt érezzük, ha nincs, elfogy vagy nem elegendő.
Vallásszabadság hiányát érezték egy ateista birodalmi elnyomó rendszer áldozatai, megalázottjai, mártírjai. Köztünk élnek ők ma is, és a mi felelősségünk, hogy áldozataik ne vesszenek kárba, ne vesszen a feledés homályába.
Az ember nagyon sokat megtesz élete párjáért, és még annál is többet gyermekeiért. Talán ezzel magyarázható, hogy Kecelen, ahol szeptembertől az egyházközség kezdeményezésére a katolikus egyház veszi át az önkormányzati iskolát, „a gyermekek érdekében” felkorbácsolódtak a kedélyek.