Jézus és a szamariai asszony



„Jézus elfáradt az úton, azért leült a kútnál. A hatodik óra felé járt az idő. Egy szamariai asszony odament vizet meríteni. Jézus megszólította: Adj innom! Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy élelmet szerezzenek.” – ekként olvashatjuk János evangéliumában (Jn 4,5-8). A részletet pontosan követi Johann Zick 1754-es festményén. A kútnál a megfáradt Krisztus ül, kezeit a kútkáván pihenteti, előtte a szamariai asszony áll, háta mögött a három (érdekes módon) idősödő tanítvány. A festmény zsenialitása a fénykezelésben rejlik: a kor osztrák barokk mestereinek, így Trogernek, Maulbertschnek a nyelvezetében gyakran megjelenő kiemeléssel dolgozik a festő. A módszer eredete a XVIII. századi holland festőkre, főként Rembrandtra nyúlik vissza, akiknek munkásságával velencei közvetítésen keresztül ismerkedett meg Zick. A rejtett forrásból érkező fény Krisztust emeli ki, az asszony alakja, arca árnyékban marad, szinte csak kontúrjai sejlenek fel a súrolófényben. A tanítványok szintén a sötétbe vesznek. A középpontban a kút és Jézus áll – hasonlóan az evangéliumhoz: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”


   
Johann Zick (1702 – 1762) szerencsés csillagzat alatt született, hiszen végigjárta a német barokk virágzó székhelyeit. Zick már fiatalon freskófestészetet tanult, majd velencei tanulmányútját követően Münchenben telepedett le, ahol az Asam testvérek mellett dolgozott. 1732-ben már a freisingi püspök festője, tizenhét évvel később pedig már Würzburgban találjuk. Freskói, oltárképei mellett portréfestészeti megbízásokat is kapott. Hivatását családjában is továbbörökítette, hiszen fia, Januarius is festő lett. Zick késői korszakát az erőteljes rembrandti kontrasztok határozzák meg. Ebből az időszakból jó néhány mitológiai és bibliai jelenetét ismerjük. Ezek közé tartozik az esztergomi olajfestményünk is, amelyet Simor János prímás vásárolt meg a műgyűjteménye számára.

 

 

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .