Március költője az Új Ember hasábjain az 1979-ben született Pollágh Péter. Ahogy a versírók nagy családjában jóformán mindenkire, úgy rá is érvényes: a kies pannon tájakon pusztán a költészetből megélni igencsak bajos. Meglehet, a lírai termékenység, az ihlet szempontjából ezzel nincs is különösebb baj, talán jól is van ez így…
Március egyik legfontosabb ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony, Jézus fogantatása hírüladásának napja. Az ünnep szentjei és „szereplői”: Mária, Jézus és Gábor angyal. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban magát az angyalt is ünnepeljük. Igaz, a latin egyház 1969-ben március 24-éről szeptember 29-ére helyezte át ünnepét. A keleti egyházakban azonban továbbra is megemlékeznek róla március 26-án is.
Mindannyian boldogan fogadjuk az örömteli híreket, a rossz hírektől viszont visszaborzadunk. Milyen nagyszerű, hogy március 25-én a legnagyobb örömhírnek örvendhetünk! A mennyei Atya gondoskodott arról, hogy legyen megváltónk, megváltásunk. Elküldte Máriához, Názáret városába Gábriel arkangyalt, aki jelentette neki: tőle születik Jézus Krisztus, az emberiség megváltója (Lk 1,26—33).
A szerzetesi imatermek egyik legsajátosabb berendezési tárgya a stallum. Ez határozza meg a kórust, azt a helyet, ahol az imaórákon együtt zsolozsmáznak. Minden szerzetesnek saját helye van felhajtható üléssel és kartámasszal, amely elválasztja a mellette ülő testvér vagy nővér ülőhelyétől.
Jézus az Atyaisten akarata szerint a zsidó nép számára hirdette Isten országának evangéliumát. Ezzel beteljesítette az ószövetségi nagy próféták jövendöléseit. Ez a Jézus azonban az örök Isten megtestesült Igéje és az egész világ üdvözítője. Ezért mondja a II. vatikáni zsinat, hogy „az Isten Fia megtestesülése által valamiképpen minden emberrel egyesült” (GS 22). Azáltal, hogy Isten örök, egyszülött Fia Mária gyermekeként emberré lett, az egész emberi természet fenséges méltóságra emeltetett.
– Pál atya, hová vezetnek vissza családi gyökerei, hiszen ezek jelentős mértékben meghatározzák az ember életét, még akkor is, ha ma – a kommunista idők „a múltat végképp eltörölni” szemlélete után – a liberális korszellem ugyancsak kidobásra ítéli a hagyományokat?
Az Országos Széchenyi Könyvtár Ipolyi Arnold emlékkiállítását lezáró, széles körű szakmai érdeklődést kiváltó konferenciát tartottak a közelmúltban Budapesten. Ebből az alkalomból mutatták be a nagyváradi püspökség tudományos könyvsorozatának legújabb kötetét, amely a püspök életművének Váradon fellelhető emlékeit dolgozza fel.
Kegyes volt az időjárás március 15-én a megemlékezőkhöz. Országszerte kellemes napsütésben zajlottak a koszorúzások és a különféle rendezvények – a komor fellegek oszlása talán jelképes üzenet is. A fővárosban az idei nemzeti ünnepnek külön színfoltot, lelkesítő tartalmat adott, hogy néhány külföldi országból is érkeztek vendégeink, azzal a céllal, hogy kinyilvánítsák hazánk iránt érzett rokonszenvüket, politikai támogatásukat.