Ame­ri­kai—né­met ak­ció­film (2004)

Ma­nap­ság ugye el­kép­zel­he­tet­len len­ne az éle­tünk mo­bil­te­le­fon nél­kül. Ez per­sze nem igaz, de ta­lán már eszünk­be sem jut, mi­lyen is volt az, ami­kor a te­le­fo­nos szol­gál­ta­tók hul­lá­mai és a „bár­ki bár­mi­kor el­ér­he­tő” él­mé­nye még nem vett kö­rül min­ket.

Ma­gyar ma­ga­zin­mű­sor (2012)

A té­li er­dőt já­rom. Né­zem a fá­kat, a bok­ro­kat, s ar­ra gon­do­lok, men­­nyit kell tűr­ni­ük, ha­vat, fa­gyot, míg meg nem ér­ke­zik a ta­vasz. Csend­ben, moz­du­lat­la­nul áll­ják a hi­de­get, nem ráz­nak le ma­guk­ról egyet­len hó­pely­het sem. Ki­vár­nak. Vár­ják a ta­vaszt, s ta­lán azért ilyen ren­dü­let­le­nül, mert tud­ják: a té­li meg­pró­bál­ta­tá­sok kel­le­nek ah­hoz, hogy el­jöj­jön, s ők új­já­szü­les­se­nek, ré­gi-új pom­pá­juk­ban tün­dö­köl­je­nek.

Balettközvetítés

Az itt­hon leg­in­kább A bah­csi­sze­rá­ji szö­kő­kút cí­mű „Pus­kin-ba­lett­jé­ről” is­mert szov­jet-orosz ze­ne­szer­ző, Bo­risz Aszafjev egy má­sik ma­ra­dan­dó­nak bi­zo­nyu­ló tánc­já­té­kot is írt: a Pá­rizs láng­ja­it. A po­li­ti­kai üze­ne­tet hor­do­zó, a „fel­vi­lá­go­so­dást”, a fran­cia for­ra­dal­mat él­te­tő, az arisz­tok­ra­tá­kat meg­dön­tő né­pet kö­zép­pont­ba ál­lí­tó mű­vet 1932-ben mu­tat­ták be.

Ma­gyar port­ré­film (1997)

Ez a port­ré Bor­zsák Ist­ván aka­dé­mi­kus­ról (1914—2007) még éle­té­ben, 1997-ben ké­szült. A „ró­mai” jel­ző a la­tin nyelv irán­ti szen­ve­dé­lyes sze­re­te­tét fe­je­zi ki. Gim­ná­zi­u­mi, majd bu­da­pes­ti egye­te­mi ta­ná­ri pá­lya­fu­tá­sa ‘56-os for­ra­dal­mi bi­zott­sá­gi tag­sá­ga mi­att sza­kadt meg. 1963-tól a deb­re­ce­ni egye­te­men volt tan­szék­ve­ze­tő, 1987-ben lett aka­dé­mi­kus. Fő ku­ta­tá­si te­rü­le­te a ró­mai iro­da­lom, Ho­ra­ti­us és Ta­ci­tus mun­kás­sá­ga volt, de kö­zép­ko­ri la­tin fi­lo­ló­gi­á­val is fog­lal­ko­zott. Az 1895-ben bá­ró Eöt­vös Lo­ránd ál­tal, a pá­ri­zsi École Normale Su­pé­ri­eure min­tá­já­ra ala­pí­tott Eöt­vös Kol­lé­gi­um­nak, a szín­vo­na­las ta­nár­kép­zés és ku­ta­tói mun­ka mű­he­lyé­nek volt a tag­ja, majd 1939-ig seniora. Szé­che­nyi­-dí­jas (1993), Herder-díjas (1994), több egye­tem dísz­dok­to­ra.

Ame­ri­kai film­drá­ma (2010)

A Robert Pattinson fő­sze­rep­lé­sé­vel ké­szült fil­met az Al­ko­nyat-mi­zé­ria kel­lős kö­ze­pén mu­tat­ták be a mo­zik­ban. So­kan néz­ték meg csak mi­at­ta, ám az Em­lé­kezz rám nem Robert Pattinsonról szól. Az ál­ta­la meg­for­mált fiú csak egy a se­be­ket hor­do­zó em­be­rek kö­zül, akik éle­té­be be­pil­lan­tunk.

Ma­gyar kon­cert­film (2009)

Az, aki kvint­re han­gol­ja gi­tár­ját, szé­ki nép­ze­nét és Bar­tó­kot hall­gat, nem le­het nor­má­lis rockzenész. Both Mik­lóst is in­kább gi­tár­prí­más­nak be­cé­zik ba­rá­tai, s nem is ad­hat­tak vol­na ta­lá­lóbb mel­lék­ne­vet a fi­a­tal mű­vész­nek: ha be­le­hall­ga­tunk ed­di­gi élet­mű­vé­be — me­lyet a Barbaro, a Nap­ra és a nem­rég ala­kult Folkside Pro­ject kör­vo­na­laz szá­munk­ra —, ma­gunk is meg­győ­ző­de­tünk er­ről.

On the spot. Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő ma­ga­zin (2012)

In­dia gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­sé­ről so­kat, ha­gyo­mány­vi­lá­gá­ról vi­szont alig hal­lunk. De­cem­ber­ben pe­dig egy ször­nyű eset, egy or­vos­tan­hall­ga­tó lány bru­tá­lis meg­erő­sza­ko­lá­sa és ha­lá­la vi­lá­gí­tott rá az in­di­ai nők hely­ze­té­re. Ez a do­ku­men­tum­film azt mu­tat­ja be, hogy az 1,2 mil­li­árd la­ko­sú or­szág­ban vak­me­rő tett sze­re­lem­ből há­za­sod­ni.

Spanyol—mexikói—amerikai fan­tasz­ti­kus thriller (2006)

Sen­ki nem hisz an­nak a gyer­mek­nek, aki így ki­ált fel: „Anya, lát­tam egy tün­dért!” Ma­gya­rá­za­tot per­sze kön­­nyen ta­lál­ha­tunk az ef­fé­le fan­tá­zi­á­lás­ra, ha azt lát­juk, a kö­rü­löt­tünk le­vő vi­lág an­­nyi­ra ijesz­tő, hogy mi, fel­nőt­tek is szí­ve­sen be­hú­zód­nánk elő­le tu­da­tunk leg­mé­lyé­re. Ofelia (Ivana Baquero), Guil­ler­mo Del Toro egye­dül­ál­ló ké­pi vi­lá­gú film­jé­nek hő­se a leg­kü­lön­fé­lébb me­se­be­li lé­nyek­kel ta­lál­ko­zik, mi­köz­ben kör­nye­ze­té­ben vá­lo­ga­tott esz­kö­zök­kel gyil­kol­ják egy­mást a fel­nőt­tek. A kis­lány azon­ban nem me­ne­kül sem­mi elől. Sőt! Mi­köz­ben a Fa­un pró­ba­tét­ele­it tel­je­sí­ti, ki­de­rül, hogy a me­se­sze­rű szo­ro­san kap­cso­ló­dik ah­hoz, amit va­ló­ság­nak ne­ve­zünk. Meg­ren­dí­tő al­ko­tás ar­ról, ami­kor a vi­lág rend­jét csak egy gyer­mek ál­do­za­ta ké­pes hely­re­ál­lí­ta­ni.