Ökumené

A Klastrom Szálló éttermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akik Pápai Lajos katolikus, Steinbach József református és Szemerei János evangélikus püspök beszélgetésére érkeztek. Az este házigazdája és moderátora Gégény István volt, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem hitvitát tervezett a püspökök bevonásával, hanem baráti beszélgetést, melynek célja egymás jobb megismerése.

 A beszélgetés első részében a három vendég röviden szólt életútjának fontosabb állomásairól és az egyházigazgatásban betöltött szerepéről. Az aktuális problémák sorában Pápai Lajos a paphiányt említette, míg Steinbach József arról beszélt, hogy nem tud minden lelkipásztorának gyülekezeti munkát biztosítani. A nehézségek mellett szó esett azokról a területekről is, melyekre a püspökök különösen nagy hangsúlyt helyeznek. A katolikus püspök az oktatást emelte ki – nem csupán a hitoktatást, hanem a felnőttek teológiai képzésének fontosságát is. A Dunántúli református egyházkerületben – mondta Steinbach József – a fiatalok megszólítása mellett többek között az indirekt missziós lehetőségek megteremtését szorgalmazzák. Ez utóbbiak olyan nem liturgikus közösségi alkalmak – például baba-mama találkozók, filmklubok, olvasókörök –, amelyek révén alkalom nyílik a gyülekezethez csatlakozásra. Szemerei János arról szólt, hogy az evangélikus egyház mindig is nagy jelentőséget tulajdonított a tanítói szolgálatnak, ezért ő is kiemelt fontosságúnak gondolja az iskolaügyet. Ezenkívül beszélt arról, hogy igyekszik segíteni a gyülekezetek önálló és egyre szerteágazóbb tevékenységét.

Ezután az ökumené kérdése került terítékre. Mindhárom vendég szavaiból kiderült, hogy a más felekezetből való pap barátok milyen fontosak egymás jobb megértése szempontjából. Steinbach József Marcaliban töltött katonaidejét említette az ökumené meghatározó iskolájaként. A zord körülmények között a különböző felekezetű teológusjelöltek rendszeresen együtt imádkoztak, felváltva egymás liturgiája szerint. Meggyőződése szerint aki hitében erős, az mer nyitni azok felé, akik mást gondolnak. Saját életében – vallotta meg – a nyitás mindig csak erősítette a hitét.

Szemerei János egy kaposvári példát említett, ahol rendszeresek az ökumenikus találkozók: lelkészek és gyülekezetek között is. Jó tapasztalataként szólt arról, hogy a különböző felekezeti iskolákból más egyház teológusai is indítást kaptak számtalan esetben. Az ökumenikus párbeszéd csúcsszintjének tartja többek között a katolikus és evangélikus egyház közös augsburgi nyilatkozatának megszületését. A mindennapi gyakorlat szintjén – tette hozzá – még tanulni kell az ökumenét, a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján.

Pápai Lajos szerint az ökumené visszafordíthatatlan folyamat. Mint mondta: először oda kell eljutni, hogy megismerjük azt, mit tanít, mi szerint él a másik… Ezután következhet, hogy erről egymás jelenlétében is merjünk beszélni.

Fotó: Burger Péter