Ennek keretében nyílt meg az egyházmegye utóbbi száz esztendejét bemutató tárlat az érseki kincstár kiállítótermeiben, azaz a Katona István Házban. Az 1909-től 2009-ig terjedő időszak mozgalmas, dicsőséges és sötét éveket is hozó történelmét tekinti végig a kiállítás, amelyet Juliusz Janusz apostoli nuncius nyitott meg. A kalocsai levéltár, a könyvtár és a kincstár anyagai mellett néhány tárgyat kölcsönöztek is a kiállításra. – A célunk az volt, hogy minél több oldalról világítsuk meg a korszakot, hiszen az elmúlt száz év nem csak számadatokból és dokumentumokból állt. A tárlat történelmi séta, amelynek során az egyházmegye életét szeretnénk bemutatni – fogalmazta meg Lakatos Adél, a Kalocsai Érseki Kincstár vezetője. A kiállítás a székesegyház 1907-től tervezett, de 1909- ben indult rekonstrukciójának és feltárásának emlékeivel kezdődik. – Ez az építkezés egyfajta szimbolikus kezdete e korszaknak. Erre rímel az érsekségen most folyó felújítás, keretet adva az elmúlt száz évnek – mutatott rá Lakatos Adél. A történelmi érdeklődésű Városy Gyula érsek komoly régészeti feltárásoknak is utat engedett a felújítás alatt. Ekkor találták meg a Szent István kori templom alapjait, és az ásatások során előkerült egy XII. századból származó érseki sír is, amely több főpapi jelvényt rejtett. Emellett komoly belső átalakítások is zajlottak a székesegyházban – többek között bevezették a villanyt és a központi fűtést, és ekkor építették a régi barokk szentélyre emlékeztető, ma is látható főoltárt. Egy XX. század eleji irodai enteriőr idézi a Trianon előtti korszakot, amikor az érsekségnek hatalmas területek igazgatását kellett megszerveznie. Az első világháború éveit kispapok levelei, visszaemlékezései hozzák elénk, illetve újságjuk, a Hindenburgi Bakák Hetilapja a Lövészárokból egy példánya. A visszaemlékezések között van Csiszár Gézáé, aki beszámolt az 1919- es vörös terrorról is. 1920-ban a kalocsai érsekség az ország legkisebb egyházmegyéje lett, a hívek hetven százaléka került a határon kívülre. Ennek ellenére a két világháború között nagy fejlődés ment végbe – különösen az oktatás terén. Ezt mutatja be számos korabeli dokumentum és fotó mellett egy berendezett osztályterem. A kalocsai iskolanővérek alkották akkoriban a legnagyobb női szerzetesrendet Magyarországon. Zichy Gyula érsek kormányzása idején jelentősen nőtt az iskolák, óvodák, valamint a tanítók száma, illetve óvónő- és tanítóképző is nyílt az érsekség területén. Az osztályteremmel szemben a gemenci vadászház berendezési tárgyai láthatók. 1950-ig ugyanis a terület az egyházmegye tulajdonában volt, s a ma már nemzeti szimbólumnak számító ártéri erdő fennmaradása azon múlott, hogy annak idején az érsek nem engedte, hogy az erdőn át vezessék a töltéseket. A katolikus megújulás éveit erős missziós tevékenység jellemezte – erről a kiállításon plakátok, fényképek, a Pál Mátyás vezette missziós központ dokumentumai, valamint a kínai misszióból hazaküldött levelek, fotók tanúskodnak. A két világháború között azonban nemcsak pozitív változások történtek. Szintén Zichy Gyula nevéhez kötődik a Szent Kereszt Egyesület, amely a zsidótörvények által sújtott katolikusok segítésével foglalkozott. 1945-ben nyolcvanezer hold birtokot veszített el az érsekség, három évvel később pedig felszámolták az egyházi oktatási intézményeket. A Magyar Dolgozók Pártjának Titkársága 1951-ben, az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozásakor döntött egy per lefolytatásáról, amelyben majd „bizonyítják a püspökök hitszegését”. A „bizonyítékok” szerint Mindszenty letartóztatása után Grősz József érsek vette át a szervezkedés irányítását. A koncepciós perhez kapcsolódóan összesen több mint száz elítélt adata ismert, közülük tizenhetet kivégeztek. Grősz József emlékére külön szobát rendeztek be a kiállításon. Itt egymás mellett látható az érsek szentelésekor viselt miseruhája és süvege (ez utóbbi néhány éve megsérült egy betörés során, de a jubileumra a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorai ajándékképpen helyreállították), valamint az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetben viselt rabruhája, jelképezve egyházfői pályájának fényes és sötét időszakait. A megfigyelések éveit egy telefon és egy lehallgatókészülék idézi fel, valamint néhány olyan „eszközt” is megismerhetünk, amelyekkel ezt ki lehetett játszani. Grősz Józsefet a börtönben nikotinfüggősége révén törték meg – a rendszer irányítói ezt később sem engedték elfeledni: az ÁEH egy cigarettásdobozt ajándékozott az érseknek aranymiséje alkalmából, 1961-ben. Az 1960-as évek második felétől erősödött fel a békepapi mozgalom az egyházmegyében. Az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöki tiszte egészen a rendszerváltásig összekapcsolódott a kalocsai érseki székkel, és fontos szerepeket töltöttek be a mozgalomban az egyházmegye más vezető beosztású tisztségviselői is. A korszak számos emléke kapott helyet a kiállításon. Az egyik vitrinben kalocsai népművészeti tárgyak láthatók, ugyanis Kujáni Ferenc nagyprépost-helynök karolta fel akkoriban a helyi népművészetet, és az így vált országszerte ismertté. A kiállítás utolsó helyiségében elérkezünk napjainkig. Itt Dankó László, illetve Bábel Balázs érsekségének emlékei, dokumentumai láthatók. Az egyházmegyék 1993-as határrendezésekor bővült az érsekség, amely így ma lefedi Bács- Kiskun megyét. Az utolsó tíz esztendő – történelemnek talán még nem is számító – eseményeit fotóválogatás eleveníti fel. Az időszaki tárlat termeiből kilépve az érseki kincstár állandó kiállításának egyik értékes darabjával, egy gótikus faszoborral találja magát szembe a látogató: restaurációja a mostani jubileumra fejeződött be. Mellette a székesegyház XX. század eleji feltárása során előkerült érseki jelvények…
(A kiállítás október 31-éig várja a látogatókat , hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között.)
