Mikola Csarneckij és huszonnégy társa június 27.

1945-ben letartóztatták és szibériai kényszermunkatáborba deportálták a legfőbb érseket, Joszif Szlipijt, kilenc görögkatolikus püspököt, valamint több száz papot, szerzetest és világi katolikust. Csak Lvivben nyolcszáz papot börtönöztek be. A püspökök és az elhurcoltak többsége börtönben, koncentrációs táborban, belső száműzetésben vesztette életét, vagy az elszenvedett kínzások következtében nem sokkal szabadulása után halt meg. Joszif Szlipij tizennyolc évi üldözés után, XXIII. János pápa közbeavatkozásának köszönhetően Rómába menekült. Az ukrán görögkatolikus egyház ötvenévi földalatti működés után, 1989-ben alakulhatott újjá hivatalosan. II. János Pál pápa 2001-ben boldoggá avatott huszonöt ukrán görögkatolikus mártírt. Ma ők képviselik mindazokat a névtelen testvéreiket is, akik hitük miatt vesztették életüket a diktatúra évtizedei alatt.


Mikola Csarneckij Szemakivciben született, 1884. december 14-én. 1909-ben szentelték pappá, majd Rómában doktorált dogmatikából. A sztanyiszlavivi szeminárium lelkivezetője és professzora volt 1919-ig, amíg be nem lépett a redemptorista rend noviciátusába, Zbojszkában. XI. Piusz 1926-ban apostoli vizitátorrá nevezte ki, 1931-ben pedig püspökké szentelte Rómában. 1945-ben őt is letartóztatta a KGB, és hatévi szibériai kényszermunkára ítélték. Több mint harminc börtönben és munkatáborban raboskodott, és sok száz óra kínzást kellett elszenvednie. A hat évből végül tizenegy lett. 1956-ban engedték szabadon, miután halálos betegséget diagnosztizáltak nála. 1959. április 2-án halt meg. Élete végéig megfigyelték, és időről időre zaklatta a hatóság.