Menj magasabbra!
Fotó: Bókay László

 

Jubileumi patrocíniumot ünnepeltek a budapesti piaristákA piarista rend alapításának 400., a budapesti iskola alapításának 300. jubileumi évét záró pat­ro­cíniumot közéleti képviselők, köztük Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelenlétében ünnepelte a Budapesti Piarista Gimnázium. A szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be december 1-jén.
XII. Piusz pápa rendelkezése nyomán 1948 óta az „összes keresztény népiskola mennyei pártfogóját” tiszteljük Kala­zan­ci Szent Józsefben, a rend alapítójában. Augusztusi emléknapja az iskolai szünet idejére esik. A piarista rend ősszel tartja patrocíniumát, hogy a diákokkal együtt is megemlékezhessen az alapítóról.
December első napján mint­egy négyszáz öltönyös fiatalember töltötte meg a Budapesti Piarista Gimnázium kápolnáját. Az egy éven át számos eseménnyel ünnepelt kettős jubileumot záró pat­ro­cí­niumon jeles közéleti személyiségeket is köszönthetett az iskola.
A szentmise főcelebránsa és szónoka, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek maga is piarista öregdiák volt Kalocsán. A szertartáson Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és számos piarista paptestvér koncelebrált.
Bábel Balázs arról vallott szentbeszédében, hogy mit köszönhet piarista múltjának. „Az atyák nevelése nélkül ma nem lennék az, aki vagyok” – fogalmazott. Elsőként a nevelőit dicsérte, akik jó tanárok és jó emberek voltak, nekik köszönheti hite megerősödését – mondta. Megemlékezett Lukács László atya hittanóráiról, melyeken a diákok figyelemmel kísérhették a II. vatikáni zsinat eseményeit, és megismerhették a megújuló Egyház szellemiségét. Az érsek elismeréssel idézte fel tanárainak munkaszeretetre és rendre nevelő következetességét is. Elmondta, a piaristáknál tanulta meg a számára azóta is biztos alapot jelentő gyakorlatot: „Először a szükséges, azután a hasznos, végül a kellemes.”
„Kalazancius ünnepén a kenyérre vékony szalámi is jutott, vasárnaponként pedig vaj. Hétköznapokon általában zsíros kenyeret ettünk” – emlékezett vissza Bábel Balázs arra az egyszerűségre, amely meghatározta az atyák és a diákok életmódját. „Így is lehetett élni, és mi megtanultuk a beosztást.” Szellemi és lelki téren ugyanakkor az igényesség jellemezte a diákokat. „Ahogyan a kirándulásokon a csúcsok meghódításában, ugyanúgy a kultúra terén is a »Menj magasabbra!« elv vezetett bennünket.”
A kalocsa-kecskeméti főpásztor számára az iskolai közösség egy nagy család volt, ahol diák és tanár félszavakból is megértette egymást, s ahol fontosnak számított a tágabb közösség, a haza szeretete, ami helytállásra sarkallja az embert ott, ahová született.
Ha a ma kihívásaiból következő feladatainkat fürkésszük, akkor is ez az örökség mutat utat nekünk, és kötelességeink hűséges teljesítésére sarkall – hangsúlyozta Bábel Balázs. Majd felidézte a rendalapító életének utolsó pillanatait: Kalazancius a halálos ágyán már alig tudott beszélni. Felfelé mutatott, és három szót mondott: Jézus, Jézus, Jézus. Ma is útmutatást ad ezzel mindannyiunknak – fogalmazott a főpásztor.
A patrocínium iskolaismertető körsétával, majd ünnepi beszédekkel folytatódott. Az egybegyűlteket – az iskola diákságát, egykori és jelenlegi tanárait, az ország piarista iskoláinak kép­viselőit és a testvérintézmények vezetőit – Horváth Bálint igazgató köszöntötte.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében – a piaristák jelmondatához kapcsolódva – arra mutatott rá, hogy az egyházi iskola képes összekapcsolni a hitet és a tudást. Hangsúlyozta: A hit nem a világ megismerésétől való elzárkózás álláspontja, hanem annak a bizonyossága, hogy világunknak teremtője, gazdája van. A hit, amelynek hiányában a tudás hübrisz, puszta gőg, küldetést ad a tudásnak: az élet védelmére és gyarapítására ösztönzi az embert.
A miniszter elismeréssel szólt azokról az értékekről, amelyeket a piaristák működésük négyszáz éve alatt Magyarországnak adtak: kiemelkedő politikusokat – hat miniszterelnököt –, világhírű tudósokat, művészeket köszönhettünk nekik, s munkájukat ma is ugyanilyen eredményességgel végzik – utalt a miniszter négy piarista öregdiák államtitkárára.
Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a kormány 1 milliárd 80 millió forinttal támogatja öt piarista iskola fejlesztését. Rámutatott: a cél olyan közösségek fejlődésének elősegítése, amelyek a kapott támogatást anyagi, szellemi, lelki és kulturális javak formájában másoknak is átadják, és továbbviszik azt a törekvést, amelynek célja egy „összetartóbb és összetartozóbb” magyar társadalom építése.
Teszik ezt azáltal, hogy az „egész embert nevelik, olyan fiatalokat, akik érzékenyen és világosan gondolkodnak, képesek hívő, felelős, keresztény értelmiségi szerepet, s ha kell, vezető szerepet betölteni a nemzet életében” – fogalmazott a miniszter.
Labancz Zsolt SP piarista tartományfőnök a köszönet, a büszkeség, a bocsánatkérés és a jövőbe tekintés szempontjából közelített az alapítóját ünneplő iskola három évszázados történetéhez, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mit gondolunk ma az iskola feladatáról.
Kiemelkedő természettudo­mányos eredmények, magyar kulturális és művelődéstörténeti értékek, kiváló diákok. Erőt hordozunk együtt – így fogalmazta meg, mire lehet büszke a jubiláló intézmény. Majd a bocsánatkérés és kiengesztelődés szavai következtek: Gondolunk azokra is, akik számára fájdalmat is hozott az itt eltöltött idő, akiknek sebeket okoztunk.
A tartományfőnök szerint a múlt ünneplésének együtt kell járnia a jövőbe tekintéssel, annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy mi lesz az iskola feladata a jövőben. Az elöljáró a közösség szerepének fontosságát hangsúlyozta. „Csak egy közösség – ma a szerzetesek és a világi tanárok közössége – képes elhordozni egy olyan iskolát, amely értékeket és szemléletmódot akar közvetíteni. A hitből fakadó közös látásmód kialakításáért folytatott küzdelem ma fontos feladatunk” – szögezte le a rend vezetője.
A jövő iskolájának van mire építenie. Kalazanci Szent József társadalomformáló helyként értelmezte az iskolát. Meg volt győződve arról, hogy „szociálisan érzékeny, elsősorban a szegények számára nyitott iskolája változást, lassú, de biztos átalakulást hoz a társadalomban”. A piarista oktatási intézmények ma különböző társadalmi helyzetű fiatalokat fogadnak be, és a valóságra való nyitottságuk által képesek bekapcsolódni a társadalom igazságosabbá és keresztényibbé alakításának nagy feladatába. Az alapító tudta, hogy törekedni kell az állandó megújulásra, enélkül ugyanis egyetlen iskola sem tud megfelelni az állandóan változó világ új meg új kihívásainak.
Labancz Zsolt hangsúlyozta: a piarista iskola lényeges öröksége a személyesség is, amely napjainkban különösen nagy jelentőséggel bír. „A diák személye elsőbbséget élvez mindenféle keretrendszerrel szemben. A személyes figyelem, a másik személyébe vetett bizalom alapvető sajátosság valamennyi iskolánkban” – fogalmazott.
A jubileumon részt vett Varga Lajos váci segédpüspök, Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és Lobmayer M. Judit nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek elöljárója.
Az eseményen jelen volt számos közéleti személyiség – többségükben piarista öregdiákok –, köztük Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Schanda Tamás János európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Hegyi László kormánymegbízott.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..