Megújult a Grassalkovich-sírbolt

Szentbeszédében fényes ünnepnek nevezte a szertartást, amelyben hálát adnak a templomot alapító és épít­tető Grassalkovich családért, és meg­áldják síremléküket. Grassalkovich I. ­Antal (1694–1771) építtette a kegytemplomot, alapította a kolostort, és gazdagította Gödöllőt kastélyával. „Ő úgy építette Isten országát, hogy közben a földi hazát is gyarapította. Korának egyik legnevesebb és leggazdagabb embere volt. Okosan, gyakorlatiasan élt, két lábbal a földön járt, de keresztényként kereste Istent, és én hiszem, hogy meg is találta” – hangsúlyozta Stella Leontin.
Grassalkovich Antal több mint harminc templomot építtetett, és rendszeresen adakozott a szegények javára. A szellemi és az anyagi gazdagságra egyaránt törekedett. Mária Terézia a bizalmával tüntette ki őt – emlékeztetett a gödöllő-máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika plébánosa.
Stella Leontin felidézte, hogy amikor a gróf harmadik felesége, Klobusiczky Terézia súlyosan megbetegedett, fogadalmat tettek, hogy ha felgyógyul, templomot építenek a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de a templom helyét még nem jelölték ki. Egy alkalommal a hatvani birtokukról hazafelé tartva megbokrosodott lovaik a besnyői kanyarban magukkal ragadták hintójukat. Az életveszélyben Istenhez fohászkodtak, és ekkor megálltak a lovak. Grassalkovich Antal elhatározta, hogy azon a helyen – ahol egy korábbi templom romjai álltak – építi fel az új templomot.
Az építkezésen dolgozó Fidler ­János gödöllői kőművessegéd egy nap álmot látott, mely szerint ha a régi templom romjai között ásni kezd, egy szép tárgyat talál. Másnap, 1759. április 19-én ebédszünetben az isaszegi Tóth Márton napszámossal kutatni kezdtek a mondott helyen. Két ásónyom mélyen egy nagy kő­lapot találtak, amelyet fölfeszítve Fidler Jánosnak a kezébe akadt valami. Amikor a talált tárgyról letisztították a földet, látták, hogy egy szép kis Szűz Mária-szobor került elő.
Mivel két kapucinus barát a gróf kérésére meghozta a loretói Mária-szobor másolatát is, e kegyhelynek két kegyszobra lett. A földben talált csontszobrocska a Kárpát-medencei magyarság legkisebb kegyszobra.
A plébános megemlékezett arról, hogy Grassalkovich Antal hívta Besnyőre a kapucinus barátokat, akiket a jövőben visszavárnak az idén tíz éve basilica minor rangra emelt főtemplomba. Bejelentette, hogy május első vasárnapján, 6-án, a délelőtti misén erre fognak emlékezni.
Grassalkovich I. Antal végrendeletében hagyta meg, hogy testét a máriabesnyői templomban helyezzék örök nyugalomra.
A felújított sírbolt egy kis kiállítással is gyarapodott: megtekinthetők az ott nyugvók arcképei, továbbá egyebek mellett Klobusiczky Terézia medalionja, csat- és kereszt­töredékei, valamint a Grassalkovich I. Antal és Klobusiczky Terézia szarkofágjából származó korpusz és a Grassalkovich II. Antal koporsójából való rózsafüzér.
A kriptában látható kiállítást Varga Kálmán történész és Tóth László tervező­grafikus állította össze.

Forrás és fotó: Balázs Gusztáv

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.