Fotó: Lambert Attila
A Boldogasszony Iskolanővérek – korábbi nevükön a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek – kettős évfordulót ünnepelnek idén. Gerhardinger Boldog Terézia 185 évvel ezelőtt, 1833. október 24-én alapította kongregációjukat a németországi Neunburg vorm Waldban, illetve 160 évvel ezelőtt, 1858. október 10-én nyitották meg Temesváron első magyarországi iskolájukat, s ez egyúttal a magyar tartomány megalakulásának időpontja is.
E kettős ünnep örömére hirdették meg a Boldogasszony Iskolanővérek a 2018/2019-es jubileumi tanévet, amelynek megnyitójára a Parlament felsőházi termében került sor. Erre az eseményre, illetve a kétnapos nevelési konferencia kezdetére érkeztek a kongregáció iskoláinak pedagógusai a határon inneni és túli településekről: Debrecenből, Szegedről, Makóról, Budapestről, az erdélyi misszióból Szovátáról és környékéről, valamint a vajdasági misszióból Nagybecskerekről. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve meghívtak a Délvidékről további harminc magyar pedagógust is, akik nem iskolanővéri oktatási intézményben dolgoznak.
A megjelenteket elsőként a konferenciát befogadó intézmény, a Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója, Rubovszky Rita, illetve Lobmayer M. Judit SSND, a magyar tartomány főnöke köszöntötte. Ezt követően tartotta meg beszédét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, akinek édesanyja egykor a debreceni Svetits gimnázium növendéke volt.
Lezsák Sándor elsőként arról szólt, hogy a magyar iskolának kötelezettsége, feladata a nemzeti hitvallás minden egyes sorának szem előtt tartása. Beszélt a magyar iskola ezeréves múltjáról, amelyet egészen Szent Istvánig vezethetünk vissza, hiszen – mint mondta – Imre herceget Gizella nevelte hét esztendőn át, Gellért tanította a tudományokra újabb hét éven keresztül, s István király szintén hét évig oktatta fiát az államvezetés, az uralkodás tudományára.
Az Országgyűlés alelnöke emellett szólt a kereszténység nemzetmegtartó felelősségéről, illetve a pedagógus személyiségének diákokat formáló erejéről is. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy kik állnak a fiatalok elé, kik tudnak hitelesen beszélni nekik tudományról, erkölcsről, hitről, magyarságról. Minden gyermekben ott a tehetség. Tehetségtelen legfeljebb a felnőtt, a pedagógus vagy a politika lehet, ha nem képes az iskolában megteremteni a lehetőséget a fiatalok oktatására, nevelésére.
Az elmúlt százhatvan esztendőről szólva Lezsák Sándor elgondolkodtatónak nevezte, hogy ez idő alatt milyen sok gyermekben erősítették meg a hitet, ébresztették fel az érdeklődést a tudományok iránt, s hány tehetséges fiatalt indítottak el az életbe az iskolanővérek.
Az Országgyűlés alelnökének ünnepi beszéde után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően a Szentlélekhez imádkoztak, az ő segítségét kérték az új tanév elején.
Lobmayer M. Judit SSND tartományfőnök ünnepi beszédében felelevenítette a kezdeteket, amikor a kongregációt alapító Terézia anya Temesvárról Münchenbe utazva elgondolkozott azon, hogy Magyarországon is lenne tennivalójuk az iskolanővéreknek, a magyar lányok között is meggyökereztethetnék az általuk képviselt minőségi oktató-nevelő munkát. Százhatvan évvel ezelőtt így került hat nővér és az őket kísérő két világi kisasszony Temesvárra, hogy iskolát indítsanak, és megalapítsák magyarországi tartományukat. A szabadságharc leverésének kilencedik évfor-
dulója idején érkeztek a nővérek Magyarországra. A nyugatról jött kedvesnővérek jelenléte, munkája, szolgálata erősítette a helyiek önbecsülését és hitét. Az általuk vezetett iskolának bizonyára ezért is volt olyan nagy sikere a temesváriak körében – tette hozzá a tartományfőnök.
A jubileumi tanévnyitó és a konferencia résztvevői egy imádságos rituálé keretében ismerhették meg az ünnep jelmondatát – „160 éve megosztjuk reményünket a nemzettel” –, valamint az erre az alkalomra készített logót. Az intézmények vezetői és dolgozói műanyag lapok egymásra helyezésével építhették fel az emblémát, s közben imádságok, könyörgések hangzottak el.
A jubileumi logó szívében az iskolanővérek jelvénye helyezkedik el. Közepén a kereszt Jézus Krisztust jelképezi, a nővérek a nevelés szolgálata által az ő küldetését teljesítik. Az M betű Máriát, a Boldogasszonyt jelenti, akinek nevét szerzetesi élete kezdetén minden nővér felveszi. A körforma az egységet, a közösséget jelképezi, hiszen a kongregáció különösképpen is karizmájának tekinti, hogy Jézus akarata szerint az egységet erősítse saját közösségén belül, illetve azok körében, akiket és akikkel szolgál. A jelvény köre a jubileumi logóban egy színes koronggá tágul, amely földünkre emlékeztetve kifejezi, hogy a magyar tartomány szoros egységet alkot a harminc országban jelen lévő, idén 185 éves nemzetközi kongregációval. A földgolyót idéző korongból a remény szimbólumaként egy kis csíra hajt ki, s a kékes foltok között felsejlik a történelmi Magyarország kontúrja, amelyből felfelé ível egy nemzeti színű lobogó.
A tanévnyitó és a konferencia kezdete a Szózat eléneklése után a Parlament kupolacsarnokában fejeződött be, ahol a résztvevők a Szent Korona előtt állva elénekelték a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket és a magyar Himnuszt.
Bár az ünnepélyes tanévnyitó ezzel véget ért, a konferencia résztvevői még további programokra készültek. Műhelymegbeszéléseken, workshopokon, a délután során a Patrona iskola kápolnájában szentmisén vehettek részt, este pedig hajós városnézés várta őket. A tanácskozás második napján ugyancsak előadások hangzottak el. A kétnapos rendezvényt a Székely János szombathelyi megyéspüspök által bemutatott szentmise zárta.
