„Megbékélésre kell törekednünk”


– Nem tartja elhibázott lépésnek, hogy Lembergből az egyház központja átkerült Kijevbe, ahol a helyi lakosság számára az UGKE elfogadottsága több mint kétséges?


   
– Nem, mivel Kijev az egyházunk bölcsője. És világosan kell látni, hogy a breszti uniót (1596) a kijevi metropolita szinódusával egyetértésben írta alá. Legutoljára éppen a lembergi és a lucki püspök fogadta el az uniót. Ezért az UGKE székhelyének átköltözése visszatérés történelmi gyökereihez.

– A múlt hónap végén közösítették ki nyilvánosan a „Dohnal-csoport” nevű görögkatolikus szektát, amelynek alapítói cseh szerzetesek és szerzetesnők. Az egyik szerzetes egykor a KGB ügynöke volt. Az elmúlt években agresszív, álkeresztény misztikával jelentős számú ukrán szerzetesnőt és hívőt gyűjtöttek maguk köré. Templomok, kolostorok kerültek az irányításuk alá, jogilag nehéz lesz őket kitessékelni ezekből. Mit tehet itt az egyház?
   
– A szektás mozgalmak nagy kihívást jelentenek az egyház számára, de figyelmeztetések is egyben, hogy a továbbiakban még hatékonyabb lelkipásztorok legyünk. Mindenekelőtt egyértelműen és világosan kifejezésre akarjuk juttatni, hogy hasonló álkeresztény mozgalmak ne használhassák az egyház nevet, beleértve a miénket. Másodszor híveink tudomására hozzuk, hogy mi az igazság. Irgalommal, de nyíltan fordulunk azokhoz, akik ehhez hasonló, különböző vallási mozgalmak hálójába kerültek. Természetesen tiszteletben tartjuk a vallásszabadság jogát, vagy a bármilyen hit megvallásához való jogot. De mindent néven kell neveznünk, és lehetőséget adnunk az embereknek, hogy tudatos döntést hozzanak.

– Viktor Janukovics elnök közvetlen környezetéből határozottan állítják, hogy a hivatalban lévő elnök nem mondott le egy helyi ukrán egyház létrehozásának tervéről. Ismert-e Ön előtt ez az elképzelés? Részt vesz-e ebben az UGKE? Fordult-e Janukovics építő javaslattal az egyház vezetéséhez?
   
– Valamennyi kérdésre egyetlen szó a válasz: Nem! Hogy van-e a mostani hatalomnak elképzelése egyetlen helyi egyház létrehozásáról, azt nem tudom, de azt hiszem, nincs. Ugyanis ilyen elképzelése közismerten Kirill pátriárkának van, tudniillik ilyen egyetlen helyi egyház – szerinte – már létezik Ukrajnában. (A moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház. – A ford.) S azt gondolom, hogy Janukovics elnök környezetéből számosan egyszerűen csak magukévá teszik ezt az elképzelést. Amikor más kérdések vetődtek fel, tudniillik hogy párbeszédet kezdjen velünk, vagy meghívást kapjunk tőle, akkor teljes hallgatás volt a válasz.

– Az elnökkel eddig csak az Összukrán Egyházak Tanácsa keretén belül találkozott. Tud arról, hogy az elnöknek szándékában áll-e egy ilyen találkozó?
   
– Bár én többször is jeleztem készségemet egy ilyen találkozóra, eddig nem kerestek meg.

– Ha mégis létrejönne egy találkozás, melyek azok a problémák, amelyeket biztosan érintenének?
   
– A legfontosabb az lenne, hogy az elnöknek egyszerűen elmondjam az igazságot arról, valójában kik vagyunk, hogyan néz ki az egyházunk, s milyen feladatok állnak előttünk. Sajnos nagyon sok téves információ kering az egyházunkról. Ezen túlmenően beszélnünk kellene arról a szakadásról is, amely népünket érinti. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne hagyjuk szétverni Ukrajnát. Sokszor éppen a politikusok azok, akik minden adandó alkalmat felhasználnak arra, hogy az emberek közé éket verjenek.

– Ön azt mondta, nincs ellenére a Kirill pátriárkával való találkozás sem. Mi a célja egy ilyen találkozónak?
   
– Egy ilyen találkozás kinyilvánítaná egymás elfogadását, kezdetét vehetné egy párbeszéd. Jelenleg a moszkvai patriarchátus sajnos nem ismer el bennünket helyi egyházként. Úgy tekint ránk, mint a római katolikus egyház alegységére. Sok megbeszélnivalónk lenne: kezdve a Nyugat-Ukrajnában lévő templomok folyton felmerülő kérdésével, a fennálló feszültségekkel és az UGKE patriarchátusára vonatkozó kérdésekkel. Ha egy ilyen találkozó létrejönne, annak a kiengesztelődés jegyében kell folynia. Sok időszerű akadályt le tudnánk győzni, félreértéseket tisztázni, később pedig gyógyírt találhatnánk a sokféle bajra, amelytől ma híveink szenvednek.
Fordította: Hidász Ferenc