Magyar szenteket és boldogokat ünnepeltek Baján
Fotó: Koprivanacz Kristóf

 

Szentbeszédében Bábel Balázs érsek a szentek összekötő szerepéről elmélkedett. Szólt arról, hogy az elmúlt négy évben a Kossuth rádió a Hősök naptára című műsorával emlékezett meg azokról az I. világháborús hőstettekről, amelyek száz évvel korábban az adott napon estek meg. Olykor az volt az érzésünk, hogy nem is veszítettük el az I. világháborút, hiszen mindennap egy hőstettel emlékeztünk az eseményre. Pedig előbb egész Európa, majd az Amerikai Egyesült Államok is bekapcsolódott a nagy világégésbe. Szinte nem volt olyan család, amelynek ne lett volna halottja.
Párizsban a világ vezetői nemrég megemlékeztek a világháború lezárásáról. Békévé oldódott a háború, amelyről azt mondják, hogy az európai kereszténység nagy megroppanása volt, hiszen keresztény népek harcoltak egymás ellen, sokszor Isten nevében. „Párizsban is volt emlékmise, reméljük, hogy nem a győzelem, hanem az engesztelés szellemében – tette hozzá a főpásztor. – A hős csak egy nemzet számára hős, a másik nemzetben gyűlölt személy. Ott már ellenség.”
„A hősök nem kötik össze a nemzeteket, sőt, inkább szétválasztják őket – fogalmazott Bábel Balázs. – Nem így a szentek. Nemrég ünnepeltük Szent Mártont. Pannónia földjéről indult, s összeköt számos nemzetet. Sőt, mostanában még protestánsok is megemlékeznek róla. Franciák, magyarok és más népek számára összekötő kapocs a személye. A közös nevező maga Jézus Krisztus.”
Jézus valamennyi néphez küldte tanítványait, apostolait, ők pedig igyekeztek megtanulni az adott nép nyelvét, hiszen az evangéliumot a nép nyelvén kell hirdetni. Ha az evangélium igehirdetése megkívánja, hogy igazodjék egy nemzet kultúrájához, nyelvéhez, akkor kellenek nemzeti szentek is, akik abból a népből váltak Krisztus-követőkké, sőt szentekké.
Bábel Balázs ezt követően a nyolc boldogságról elmélkedett, kiemelve, hogy a boldogságoknak maga Jézus a rejtett alanya. Minden boldogság illik rá, de a megszokott boldogságfogalommal nincs teljes összhangban. Az a boldogság, amit Jézus hirdet, átvészeli a földi élet nyomorát is. Boldogok, akiket üldöznek. A főapostolokról is azt olvassuk a Szentírásban, hogy az ostorozás után boldogok voltak, hogy Jézusért szenvedtek. A mi magyar szentjeink is ezen az úton jártak, és sokkal többen vannak, mint ahányat énekünkkel felidézünk. „Két évvel ezelőtt Bábel családi találkozót tartottunk – elevenített fel egy személyes emléket a főpásztor. – Majdnem négyszázan vannak, akik közös dédszülőktől származnak. Ahogyan családfáinkat áttekintve visszamegyünk az időben, elképzelhető, hogy arra jutunk: boldog, sőt szent őseink is vannak. Jó erre gondolni. Az elkötelezettséget, amelyet Szent Istvántól örököltünk, ők folytatták.”
Vannak-e szentek a mai világban? – tette fel a kérdést Bábel Balázs. – Hiszen sok a borzalom napjainkban. Nem feledhetjük el, hogy ha több volna az életünkben a gonosz­ság, mint jóság, akkor nem élnénk. François Mauriac, a Nobel-díjas francia író egy alkalommal visszaemlékezett arra, hogy felkereste őt egy szovjet kollégája. Összeismerkedtek, s egy idő után a vallásról is beszélgetni kezdtek. A szovjet író szerint a hittel a Szovjetunió már leszámolt: a felvilágosult ember életébe nem fér bele a vallás. Mauriac megkérdezte, hogy van-e még az oroszok között meggyőződéses ember. Az író azt felelte, hogy talán, de ő még emlékszik egy cselédre, aki szent is volt.
„Ha vannak még néhányan szentek egy országban, akkor semmi sincs veszve. Ők jó értelemben erjesztik a társadalmat, s terjed az evangélium. Ha még vannak hitvalló, buzgó emberek, akkor van remény. Mindenki ismer olyat, aki szent életű, rendes ember, aki Krisztus tanúja a maga korában. »Nem szakadt le a híd, amin átmentek« – mondja Szent Ágoston. Mi is követhetjük őket, feladat és küldetés is ez. A szentek azok, akik közbenjárnak értünk. A magyarságnak nagy szüksége van lelki megújulásra, kérjük hát a magyar szenteket és boldogokat, hogy segítsenek e küldetés teljesítésében” – zárta prédikációját a főpásztor.
A szentmisét követően a bajai Szent László-iskola dísztermében rendezték meg Bábel Balázs új könyve, a Mátyás király egyházpolitikája és vallásossága című kötet bemutatóját. A rendezvényen a főpásztor dedikált a jelenlévőknek.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..