Levél a férfiaknak

Fotó: Merényi Zita

 

Mennyi üres ház van a Kárpát-medencében! Mikor 1993 szeptemberében Déván befogadtuk az első rend gyereket, azzal kezdtem, hogy hétfőn, a tanévkezdés után, az esti szentmisében kihirdettem, hogy a másnap reggeli misére a kedves hívek hozzanak nagy lábosokat, fazekakat, hogy legyen miben főzzön a tizennyolc éves szakácsnőnk. Ugyanerre a szentmisére készülve két kenyeret letettem a Szent Antal-oltárra, és a mise végén nemcsak megáldottam az „adományba kapott kenyereket”, hanem el is mondtam a kedves híveknek, hogy az ismeretlen adakozó példáját követve milyen szép lenne, ha nagylelkűen megosztanák a kenyerüket az éhezőkkel! Hogy örvendtünk, mikor november elejére elkészült a négy csempekályha, és mi begyújthattunk abban a pár szobában, melyben az egész intézmény lakott! Számunkra felejthetetlen élmény az akkori szegényes, egyszerű élet, az, hogy a folyosóra nyíló szobáink ajtaján a Máltai Szeretetszolgálattól kapott pokrócok lógtak, míg el nem készültek október végére a nyílászárók, az ajtók. Nem volt semmink, de minden egyes, ajtónkon kopogtató gyereknek igent mondtunk, és kacagva megtörtük az újonnan jött maszatossal az amúgy is szűkös kenyerünket. A családalapításhoz nem anyagiak kellenek, hanem szeretet, bátorság és élő hit a gondviselő Istenben, a többi megadatik!
Kérdezik, hogy megbántam-e azt, hogy a kommunizmus bukása után, a nagy szegénységben, minden nélkül belevágtam az élet szolgálatába, a „nagycsalád” alapításába. Ha mindent újra kellene kezdeni, mindent, de mindent ugyanígy tennék, csak sokkal nagyobb bátorsággal, lendülettel, és nem rezdülnék össze a pánikoló emberek sopánkodásán. Isten él, és aki az élet mellett dönt, az a gondviselő mennyei Atyánk mellett dönt. Mi nem tudunk úgy a gyermek mellé állni, hogy a Jóisten ne állna ezerrel jobban ugyan­azon gyermek mellé. Minden gyer­mek, a te vér szerinti gyermeked is Isten gyermeke, Krisztus meghalt érte a kereszten. Teremtőnk jobban szereti a gyermekedet, mint te magad, ezért bízhatsz benne, hogy mindennapi anyagi gondjaidban is melletted áll. Kéretlenül is segít, csak vedd észre, szedd össze, és készítsd el a „mannát” és a „fürjeket”!
Kedves férfiak! Amikor a feleséged szül, akkor nemcsak egy gyermek születik, hanem egy édesanya, egy édesapa is. Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni az életed? Vagy jobb esetben te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!
Arra biztatlak, hogy seperd ki életedből a félelmet, merj az élet mellett dönteni, merj kedvesed elé állni, merd megkérni a kezét, légy férfi, tedd feleségedet anyává, magadat meg boldog családapává, értékes gyümölcstől roskadozó termékeny fává! Vállald a családot, a gyermeked, gondoskodj szeretteidről, nap mint nap gyönyörködj házad népében, és boldog leszel!
Szeretettel: Csaba testvér

Forrás: Magnificat.ro

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .