Lelkileg szeretném megújítani az egyházmegyét

– A püspöki kinevezésem már 1990-ben megtörtént, Bálint Lajos érsek mellett lettem segédpüspök. Ő szívbetegsége miatt később lemondott, ezt a Szentatya 1993 novemberében elfogadta. Ekkor választottak meg egyházmegyei kormányzónak, aki a tisztsége alapján addig vezeti az egyházmegyét, amíg püspököt nem neveznek ki. Ezt a tisztséget 1993. december 4-étől töltöttem be, majd a következő év áprilisában a Szentatya kinevezett érsekké, és John Bukovsky apostoli nuncius beiktatott.

Számított arra, hogy Önre esik a választás?
– Részben valóban meglepetés volt, részben viszont nem. Arra nem gondoltam, hogy Bálint érsek úr nem várja meg hetvenöt éves korát, és hamarabb lemond, inkább arra számítottam, hogy segédpüspökként dolgozom majd.

Milyen gondolatokkal foglalta el hivatalát?
– Az első gondolatom az volt, hogy segédpüspököt kérek, ami lelkipásztori szempontból nagyon is indokolt volt. Romániában körülbelül kétmillió katolikus él, a fele magyar, fele román anyanyelvű. A gyulafehérvári főegyházmegyének mintegy ötszázezer híve van, többségük a főegyházmegye központjától távol, a Székelyföldön él. Ezért mindenképpen szükség volt segítségre, és a Szentszék 1997-ben ki is nevezte Tamás Józsefet.

Milyen kihívásokkal, gondokkal szembesült beiktatása után?
– Bálint érsek kíséretében már ismerkedtem a gondokkal. Érsekként a megkezdett munka folytatása volt a célom. 1990 tavaszán a frissen megválasztott Királyhágó melléki református püspök, Tőkés László összehívta a négy erdélyi történelmi egyház (katolikus, református, unitárius és evangélikus) nyolc püspökét, akik megalakították az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezletét, két célkitűzéssel. Egyrészt a felekezeti iskolák visszaállítását, másrészt az egyházi vagyon visszaszolgáltatását szerettük volna elérni.

Milyen eredménnyel?
– Hála Istennek vannak sikereink, bár nagyon sok esetben még a várakozás állapotában vagyunk. A Batthyaneumot például sürgősségi kormányrendelettel visszakaptuk, de gyakorlatilag még mindig az állam kezén van, még mi is csak külön engedéllyel látogathatjuk. Sok iskolaépületet is visszakaptunk, viszont a legtöbb polgármesteri hivatal nem hajlandó bért fizetni a használatért. Hét egyházi iskolánk is van, amelyek ugyan állami fennhatóság alatt működnek, de a tanári kinevezések csak az én hozzájárulásommal érvényesek. A hét iskola között van a gyulafehérvári kisszeminárium.

Nemcsak az iskolák, hanem a papnevelés helyzete is sokat változott az elmúlt években. A gyulafehérvári teológia miben lett más?
– 1996-ban a pápai lateráni egyetem affiliálta a gyulafehérvári hittudományi főiskolát, a négyéves teológiai képzést. Aki eddig Gyulafehérváron végezte el a teológiát, az egyházi abszolutóriumnak nevezett igazolást kapott, ami államilag licenciátusnak felelt meg, de egyházilag nem. Amióta a lateráni egyetemhez kerültünk, változott a helyzet. Azonkívül sikerült létrehozni a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében a római katolikus hittanárképzőt is magyar nyelven, és a papképző csatlakozása is folyamatban van.

Sok kritika is érte emiatt az egyházat.
– Számos vád alaptalan volt, többek közt, hogy a román nyelv használatát készülünk bevezetni a teológián. Erről természetesen szó sincs. Gyulafehérváron személyi unióban van két intézmény: egyik a Seminarium Incarnatae Sapientiae, amelyet elődöm, báró Sztojka Zsigmond alapított, ennek keretében működik a hittudományi főiskola. Vezetője egyúttal a szeminárium rektora. A szeminárium függetlensége továbbra is megmarad, a püspök fennhatósága alatt. Semmiféle árulásról nincs szó, minden marad úgy, ahogy volt, annyi történt, hogy ezentúl az állam is fizeti a költségek egy részét, a tanárok kinevezése azonban továbbra is a püspöktől függ.

A lelki élet terén mit tart az elmúlt tizenöt év legnagyobb eredményének?

– A rendszerváltás után II. János Pál pápa meglátogatta a kommunizmus alól felszabadult országokat, többek közt Magyarországot is, és felhívta a püspökök figyelmét, hogy a II. vatikáni zsinat határozatainak nyomán tartsanak helyi zsinatokat. A II. vatikáni zsinaton Romániából egyetlen püspök sem vehetett részt, 1962-ben ugyanis három felszentelt püspök volt az országban, kettő közülük börtönben, egy pedig kényszerlakhelyen. A rendszerváltás után végre lehetőség nyílt arra, hogy kövessük a pápa rendelkezéseit. 1997-ben kezdtük előkészíteni az egyházmegyei zsinatot, amelyet 2000-ben sikerült megtartani. Jelenleg ennek határozatait próbáljuk életbe léptetni.

Melyek a következő időszak tervei, a megvalósításra váró feladatok az egyházmegyében?
– Jelenleg a legfontosabb a millenniumi év, amelynek célja, hogy az egész egyházmegyét megújítsuk lelkileg. Létrehoztunk egy millenniumi bizottságot, ennek élén Tamás József segédpüspök áll, de plébániai szinten is tartottunk millenniumi missziót, és számos rendezvényünk lesz az idén: vándorkiállítások, konferenciák, könyvbemutatók. A millennium célja egy évig tartó, hatalmas lelkigyakorlat. Az ezredik évforduló ünnepségeit a gyulafehérvári székesegyház búcsújával zárjuk szeptemberben, erre meghívtuk a Szentatyát is. Természetesen nem ő maga fog eljönni, az ilyen alkalmakra küldöttet jelöl ki, aki rendszerint kuriális bíboros. Ő képviseli a Szentatyát, aki várhatóan egy köszöntőlevéllel is megtiszteli az ünnepséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..